A hatalmas csövön át érkező vízfolyás a látszat ellenére egy patak, ami Nagykovácsiból a Remete-szurdokon át érkezik Budapestre. Itt azonban hamarosan eltűnik a föld alatt, és csak a Dunánál bukkan újra a felszínre.
Az Ördögárok-patak, mert hogy róla van szó, Nagykovácsiból indulva 20 km-t tesz meg, míg eléri a Dunát. Az út első felében még szabadon kanyarog, Remeteszőlősön és a Remete-szurdokon át, a fővárosba érve azonban először betonteknőbe, majd a föld alá kényszerítve halad tovább.
Az Ördögárok-patak a Remete-szurdokban
A középkorban Pálvölgyi-pataknak és Szent Pál patakjának hívták a közelében található budaszentlőrinci pálos kolostor miatt, a forrása után Kovácsi-patakként is emlegették.
A Tímár-patak név is fennmaradt, ami a Tabánban dolgozó bőrcserzőkre, a tímárokra utalt, akik a patak vizét használták a munkájukhoz.
A török kor után kapta a Teufels Graben nevet, ennek magyar fordítása az Ördögárok. Ezen a néven több vízfolyást is ismerünk az országban, ugyanis a szeszélyes vízjárású patakok gyakran kaptak ördögi nevet.
Az Ördögárok-patak Budapesten ma útja egy részét láthatatlanul, időszakos vízfolyásként teszi meg.
A patakmenti területeket az útjába eső településeken beépítették, a lefolyó csapadékvizet csatornák elvezetik, a patakmederig alig jut el valami, és persze a klímaváltozás sem tesz jót neki.
De nem volt ez mindig így. A hajdan bővizű pataknak a Városmajorban kiterjedt ártere volt, és a Tabánt is többször elárasztotta. Ez a városrész századokkal ezelőtt teljesen más képet mutatott, mint ma. Sűrűn lakott negyed volt, kicsi házakkal és girbegurba utcákkal.
A Tabán girbegurba utcái
Az Ördögárok legnagyobb áradása 1875. június 26-án történt, egy felhőszakadás után.
A víz hatalmas pusztítást végzett, több ember is meghalt, és sok ház romba dőlt. Ráadásul az Ördögárokba folyt a Tabán szennyvize is, ami komoly járványügyi problémát jelentett.
A nagy áradást követően, hogy megelőzzék az újabb áradásokat, és kezeljék a szennyvíz-helyzetet, 1876-ban befedték a patakot, azóta halad a föld alatt a Városmajortól a Dunáig, majd 1920-ban a városmajori szakaszt is befedték.
Az Ördögárok a főváros 2. kerületében, itt még a felszínen, de a meder betonlapokkal van bélelve
A Döbrentei téren még látható a befedés előtt itt átívelő hidak egyikének darabja, de egyébként semmi nem utal már arra, hogy itt egykor egy patak folyt, és a legtöbben nem is sejtik, hogy a lábuk alatt, lent a mélyben most is ott folyik még.
A patak befedése előtt itt átívelő híd egyik darabja a Döbrentei téren
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
