Hogy mi az a daruszántás, miért csinálják azt a darvak, és milyen következményekkel jár mindez a gyepekre nézve, azt cikkünkben eláruljuk.
Ezen a télen a szokásosnál jóval hosszabb ideig és sokkal nagyobb számban időztek a darvak a kardoskúti Fehér-tó térségében. November végétől egészen január végéig először néhány ezres, később pedig már 15 ezres egyedszámban voltak jelen a térségben – ezzel a jó hírrel kezdi közleményét a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Majd ennek kedvező következményével folytatja: ezért idén a tó környéki gyepeken egyre nagyobb foltokban jóval több daruszántást láthattunk.
De mi is ez a rejtélyes daruszántás, és miért örülhetünk neki?
A darvak főleg a kukoricatarlókon szeretnek csipegetni, ám sokszor a gyepekre is kimennek, ahol a növényi táplálék mellett ízeltlábúakkal egészítik ki étrendjüket. A talajlakó gerinctelenek után kutatva erős csőrükkel felszabdalják, felvágják a talajt és a növényzetet, vagyis daruszántásokat hoznak létre.
A legfrissebb hazai kutatás szerint a darvak ilyetén talajforgató tevékenysége pedig igen hasznos, és jelentős mértékű változásokat idéz elő a gyepi ökoszisztémákban.
A daruszántásokon ugyanis hamarabb sarjad a vegetáció, és jóval kisebb a növényborítás, így ezek a nyitott foltok kedveznek a kétszikű fajok megtelepedésének.
Illetve ezeken a területeken a rovarbeporzású növények jelenléte is nagyobb, melyek fontos táplálékforrásul szolgálnak a beporzóközösségek számára. Ráadásul a madarak ezt a jelentős hatást mindössze néhány hét alatt fejtik ki, tevékenységük azonban évekre meghatározza a növényzet összetételét és szerkezetét, ezáltal feltehetően a teljes életközösségre hatással vannak.
A nemzetipark-igazgatóság közleményében kiemeli, hogy főként a kardoskúti Fehér-tó északi oldalán láthatóak a néhány négyzetméteres, de esetenként akár több tíz négyzetméteres, összefüggő, felforgatott gyepterületek. A tó déli oldalán, a barackosi területrészen, valamint a távolabb fekvő Tatársáncon is megjelentek kisebb daruszántások.
A daru hazánkban védett madárfaj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Egykor Magyarországon is nagy számban és rendszeresen költött, de az 1910-es évek óta erre nem volt példa. A megfelelő élőhelyek eltűnése, a vízrendezési munkálatok, a mocsarak lecsapolása miatt azonban a daru fokozatosan eltűnt az országból. Több mint 100 év után 2015-ben először figyelték meg egy darupár költését Magyarországon. Azóta csak vonuló fajként fordult elő nálunk. A Hortobágy, a kardoskúti Fehér-tó és a szegedi Fehér-tó környéke Európa legjelentősebb darupihenőhelyei közé tartoznak.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
