Hogy mi az a karszt és mi az a karsztosodás, az jó eséllyel megvan. A karrmező már egy fokkal nehezebb kérdés, a gyökérkarr pedig igazi feketeöves feladvány.
Azt a folyamatot, amely hatására a karbonátos kőzetek szénsavas víz hatására oldódnak, karsztosodásnak, az így létrejött formakincset pedig karsztos formáknak nevezzük. A legjobban a tiszta kalcium-karbonátból álló mészkövek oldódnak, de tudnak karsztosodni bizonyos homokkövek, a dolomit, egyes sókőzetek és akár a lösz is. Kétség kívül a leglátványosabb és legklasszikusabb formakincs mészköveken jön létre.
A folyamat elemei, amelyek nélkül nem jöhet létre a karsztosodás: jól oldódó mészkő, oldószer (szénsavas víz) és talaj (ez a szénsavas vízzel összefügg). Hazánk területén az Aggteleki-karszt, a Bükk, a Mecsek és a Villányi-hegység, valamint a Dunántúli-középhegység egyes tagjai épülnek fel részben vagy egészben mészkőből, ahol a karsztosodás feltételei is adottak.
Gyökérkarr Aggtelek mellett
A jól oldódó, azaz karsztosodó kőzetekkel borított térszíneken jellegzetes és speciális, csak ezekre a geotópokra jellemző formakincs alakul ki. A felszín alatti oldódásos formák (endokarsztok) közül például a barlangok és a zsombolyok (aknabarlangok), míg a felszíni (exokarsztos) jelenségek közül a karrmező, a víznyelő és a dolina emelendők ki. A karrmező, vagy más néven ördögszántás a víz kémiai oldó hatására létrejövő, jellegzetes, éles szélű mélyedésekkel, bordákkal, barázdákkal jellemezhető sziklás felszín a karszton. Ennek egyik különleges változata a gyökérkarr. Ez a kerekded és mély mikroforma úgy alakul ki, hogy a mészkövet fedő talajban lévő növények (fák, cserjék) gyökerei gyökérsavakat termelnek, amelyek jól oldják a mészkövet. A gyökér körül folyamatosan mélyül a lyuk, amíg a talaj és azzal együtt a növény gyökerestül meg nem semmisül (pl. erdőirtás hatására). A korábban a talaj alatt, a szemünk előtt rejtve létrejövő forma így a felszínre kerülhet, s gyökérkarrként tekinthetjük meg.
Gyökérkarr Aggtelek mellett
A képek közül kettő az Aggteleki-karszton készült, amely a szlovák oldalon található hegyekkel együtt a Gömör–Tornai-karsztot alkotja. Az itt található, Karsztbarlangok nyomában című, tematikus, a határon is átnyúló útvonal kiváló lehetőség arra, hogy felfedezzük: a karszt nem csupán a mélyben látványos.
Vásárold meg márciusi, a barlangokra fókuszáló tematikus lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el Kitekintő rovatunk cikkét erről a tematikus útvonalról!
Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
A cikk eredetileg A kövek mesélnek honlapon jelent meg.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
