Tudod, miért különleges a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet?

A Belső-Somogyban elhelyezkedő Boronka-mellék erdők borította, vízfolyások szabdalta tája síkvidék jellege ellenére is változatos térszínt foglal magába, amely roppant sokszínű élővilágot rejt.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Gulyás Attila
Burger Barna - MTSz
Forrás:
Duna-Dráva Nemzeti Park
2023. október 13.

A Belső-Somogyban elhelyezkedő Boronka-mellék erdők borította, vízfolyások szabdalta tája síkvidék jellege ellenére is változatos térszínt foglal magába, amely roppant sokszínű élővilágot rejt.

A terep néhány méteres szintkülönbsége, illetve a homoktalajok sajátos vízgazdálkodási viszonyai tették lehetővé, hogy a lápoktól a száraz homoki gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások képviseltetik itt magukat. Az észak déli irányú homokbuckák pangóvizes mélyedésekben láprétek, fűz- és égerlápok találhatók. A mozgó vizű területeket égerligetek, helyenként tölgy-kőris-szil ligeterdők kísérik. Az üde vízgazdálkodású talajokon gyertyános-tölgyesek húzódnak, ezeket néhol szigetszerű bükkösök tarkítják. A legmagasabb, legszárazabb termőhelyeket cseres-tölgyesek borítják, míg ezek irtásain másodlagosan száraz homoki gyepek – elsősorban legelők – jöttek létre. A változatos erdőtájat halastavak láncolata tarkítja.

A természeti értékek fennmaradásában az is közrejátszott, hogy a második világháborúban a területet elaknásították, aminek mentesítése egészen 1956-ig eltartott.

Sokszínű állatvilág
A Boronka-mellék nedves élőhelyein 12 kétéltű faj él, többek között barna ásóbéka, mocsári béka, pettyes gőte, a hüllők közül jellemző a mocsári teknős és a fürge gyík, amelynek vöröshátú változata is él a területen. Találkozhatunk a keresztes vipera ezen a vidéken jellemző fekete változatával. E változatos élőhely több ritka és veszélyeztetett madárfajnak biztosítja a zavartalan szaporodási feltételeket.

Kiemelkedő jelentőséggel bír az itt költő rétisas- és feketególya-populáció.

Népes állományt alkot a globálisan veszélyeztetett cigányréce, míg a fokozottan védett haris és törpevízicsibe csak a nedvesebb években fészkel itt. Az utóbbi évtizedekben jelent meg az aranysakál, és itt él a Dunántúl talán legéletképesebb vidraállománya is.

A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetet felfedezhetjük a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága által szervezett szakvezetéses túráin, de akár a Dél-dunántúli Kéktúra erre vezető szakaszán is bejárhatjuk megkapó környezetét.

Cikkajánló