Péntek 13-án sokan inkább ki sem bújnak az ágyból, nehogy valami szerencsétlenség érje őket. De vajon van alapja a félelmüknek?
A péntek 13-hoz kapcsolódó hiedelmeknek se szeri se száma, de joggal merül fel a kérdés, hogy honnan ered ez a félelem. Annyit előre elárulhatunk, tudományos magyarázat nincs arra, hogy valóban sötétebb és szerencsétlenebb napok lennének a 13-ára eső pénteki napok, viszont már az ókorból is tudunk ezzel kapcsolatos babonákról. De azért nézzünk meg néhány lehetséges magyarázatot!
Alapvetően a péntekhez és a 13-as számhoz külön-külön kapcsolódik a legtöbb hiedelem, de van egy történelmi esemény, amelyben a kettő kombinálódott.
Dan Brown világhírű regényében, A da Vinci-kódban hívta fel a figyelmet egy 1307. október 13-ai eseményre, amely pont péntekre esett. Ezen a napon rendelte el IV. Fülöp francia király a templomos lovagrend tagjainak letartóztatását és kivégzését, amit végre is hajtottak, a lovagok máglyán, illetve kínzókamrában végezték. A kegyetlen tett oka persze mi más is lehetett volna, mint természetesen a pénz, a rend tagjainak kiiktatásával szép summára tehette rá a kezét, amely a lovagrend vagyona volt, nem mellesleg a velük szemben felhalmozott adósságait is ekképpen gondolta rendezni.
A pénteki naphoz kötődő baljós érzelmeknek egy bibliai oka is lehet, hiszen Jézus Krisztust nagypénteken feszítették keresztre. Ráadsául az utolsó vacsorán vele együtt 13-an ültek az asztalnál, és egyes források szerint a szerencsétlen szám a Messiást eláruló Júdásra utal, aki utoljára ült le az asztalhoz. Sokan ma sem hajlandóak leülni egy 13 fős asztaltársasághoz, mert komoly veszedelemnek tartják, és inkább kihagynak egy kellemes vacsorát vagy ebédet.
A 13-as számtól való félelem annyira sok embert gyötör, hogy még nevet is adtak neki, ez a triszkaidekafóbia.
És hogy mennyire válik valósággá egy hiedelem, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a 13-at számos módon próbálták már kiiktatni. New York felhőkarcolóinak 80 százalékában például kihagyták a 13-ast az emeletek számozásából, a szállodákban pedig nem volt 13-as szoba, a kórházakban 13-as kórterem, a színházak nézőterén 13. sor. Ha mégis lett 13. emelet, akkor sok helyen azt nem lakja senki, a londoni One Canada Square felhőkarcolóban például az irodák helyett a légkondicionáló berendezések kaptak helyet.
Las Vegas több kaszinójában szintén nincsen 13. emelet, a memphisi repülőtéren meg hiába is keresnénk az A13, B13 és C13 számú beszállókaput. San Franciscóban a 12. és a 14. sugárút közötti észak-déli irányú utcának pedig inkább nevet adtak számozás helyett, ezért hívják azt Funston Avenue-nek.
A néphit szerint a péntek a gonosz napja, vagyis nem alkalmas házasságra, vagy arra, hogy új házba költözzünk, új állást vállaljunk, nagy útra induljunk. A XIX. századig ez a nap volt Európában a hóhérok napja, főként ilyenkor hajtották végre a nyilvános kivégzéseket, nem csoda, hogy ez a nap komoly félelmeket ültetett a kollektív tudatba.
Ha csak a józan eszünkre hagyatkozunk, beláthatjuk, hogy semmi nem indokolja azt a rettegést, amely ezen a napon gyötör oly sokakat.
De az ember sokkal bonyolultabb lény, és ma már tudjuk, hogy az ősöktől származó félelem tudat alatt hat ránk, így el kell fogadni, hogy valós szorongást él át, az aki ezen a napon másképp viselkedik.
A hiedelmek között egyébként van pár vicces is, az egyik kedvencünk, hogy a pénteki éhgyomorra tüsszenés nagy veszedelem közeledtét jelenti. Természetesen az emberiség nem ül karba tett kézzel, hanem a balszerencse elűzésére is kitalált praktikákat, például sokan sót dobnak a hátuk mögé a bal vállukon át, vagy ezen a napon nem másznak létrára, és vannak, akik szerint a megoldás az, hogy minden baljós gondolatot lekopognak egy fán.
Források: gondola.hu, korkep.sk
