Zala vármegye jellegzetes földrajzi-néprajzi tája a Göcsej, amit a „szegek országa”-ként is szoktak emlegetni. De mik is azok a szegek?
A Göcsejre jellemző sajátos településszerkezetről van szó, ami olyan apró falvakat jelent, melyek épületei nem utcás rendbe tagozódtak, hanem a dombhátakon, domboldalakon, ritkábban a dombtetőkön elszórtan helyezkednek el. Egyes feltételezések szerint a „szeg” név onnan ered, hogy a telkeket az erdők szegletéből hasították ki (Kustánszeg, Vargaszeg, Kereseszeg stb.) Hasonló településformával az Őrségben is találkozhatunk, itt szereknek hívják őket. A szeg vagy szer általában családnévvel, ragadványnévvel, foglalkozással együtt szereplő szócska.
Kustánszeg
A Göcsej agyagos útjai miatt sokáig elzárt aprófalvas vidéke ma is őrzi archaikus vonásait, de a tájra jellemző népi építészet (füstösház, kontyos zsupfedeles ház) emlékeivel leginkább a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban lehet találkozni. A sok fa miatt errefelé a boronaházas építkezés volt az elterjedt forma.
Göcseji Falumúzeum
Az ország legnagyobb ingyenes közösségi túranapja a Magyar Természetjáró Szövetség szervezésében, október 14-én, szombaton lesz. Ha te is szeretnél részt venni az idei Kéktúrázás Napján, nem kell mást tenned, mint kiválasztani a neked tetsző szakaszt, és regisztrálni.
Az esemény részleteit ITT találod.
A szegeket is megismerheted a Kéktúrázás napján, például a Zalalövőtől Kislengyelig tartó, 20,6 km-es túrán, amire ezen a linken tudsz jelentkezni.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
