Más néven: a millenniumi ünnepségek? Kapásból rávághatnánk, hogy 1900-ban, de ebben az esetben nagyot tévedünk.
Az Ezredéves Országos Kiállítást Magyarország létezésének ezredik évfordulójára rendezték meg: 1896-ban volt, méghozzá május 2. és október 31. között, és elképesztő látnivalókkal készültek rá.
,,Millenniumi kiállítás": Az Ős-Budavár mulatókoplexum megnyitója.
A Városligetben 520 000 négyzetméteren, 240 pavilonban
mutattak be magyar termékeket, gyártmányokat, alkotásokat, foglalkozásokat. Bemutatkozott a magyar gépipar, a bányászat, a vegyészet, a bőripar, a hadügy, az oktatásügy, a közlekedés, a papíripar, az irodalom, az erdészet, a kereskedelem, hogy csak néhányat említsünk, több mint 21 ezer magyar kiállítóval.
A halászattörténeti kiállítás pavilonja a millenniumi kiállításon
A pavilonok megépítésére nem sajnálták a pénzt. Bár könnyűszerkezetes épületekről volt szó, rendkívüli részletességgel dolgozták ki őket (és aztán majdnem mindet elbontották). A Széchenyi-szigeten egy 21 részből álló történelmi épületcsoportot húztak fel – ez lett a ma Vajdahunyad váraként ismert épület fából készült elődje.
És hogy miért építették meg végül téglából is? Nemcsak a laikus közönség, de muzeológusok, művészek, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és még maga Darányi Ignác is ragaszkodott ahhoz, hogy strapabíróbb anyagokból újraalkossák Alpár Ignác művét. 1902-re készült el.
A Vajdahunyad várról és a millenniumi ünnepségekről ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.
