Az elsőre megdöbbentő válasz jól szemlélteti, hogy mekkora is volt egykoron a Hanság, e sokat szenvedett lápvidékünk.
Év végi, összevont lapszámunk História rovatának írása a 13. században épült lébényi Szent Jakab-templomot, hazánk egyik legjelentősebb középkori építészeti emlékét mutatja be. Nem vagyok egy gyakorlott hajós, de szöget ütött a fejemben a fogadóépületben hallott információ, miszerint a templom építőköveit a messzi Fertőrákosról vízi úton szállították ide. A Mosoni-Duna kissé odébb van, a település határában folyó Rábca pedig nem tűnik megfelelően szélesnek. Legalábbis ma már. Egy kis kutakodással aztán gyorsan rájöttem az igazságra.
A történet a Hanság, hazánk egykoron legnagyobb egybefüggő lápvidékének szomorú históriájához vezet.
A Fertő-tájtól keletre elhelyezkedő Hanság medencéje egykor összefüggő vízrendszert alkotott a Fertővel, Európa legnyugatibb sztyepptavával. A 18. századi térképek egybefüggő vízterületként mutatják a mély fekvésű Hanságot, úgy, mintha a Fertő-tóhoz délkeleti irányban hozzáillesztenénk egy azonos nagyságú tavat. A lápvidékébe érkező folyók (Ikva, Répce) belevesztek a lápba, de a keleti oldalon már rendezetten hagyták el a területet. A besenyő, más források szerint finnugor eredetű hany szó egyébként egy mocsaras, nádas, vizenyős, egyes helyeken legeltetésre is alkalmas vidéket írt le, amelynek korabeli szerepe abban is állt, hogy természetes védvonalat képzett a gyepűrendszerben.
A Lébényi-csatorna
A Hanság által megszenvedett rendkívüli tájátalakítás hátterében az áll, hogy a csapadékos időszakban a Hanság vize gyakran okozott áradásokat a környező falvakban és földeken. Egyes időszakokban a Hanság vízfelülete nagyobb volt a Balatonénál.
Így a mocsárvilág megrendszabályozására már egészen korán, az ókorban történtek kísérletek, de végül csak Mária Terézia korában épültek meg az első vízelvezető csatornák. Többek között a Hanságból kilépő Rábca folyó teljesen új medret kapott, sőt, egykori torkolatát is áthelyezték Győr védelme miatt. A terület vízrajzi rendezése egészen odáig ért már ekkoriban is, hogy a Mosoni-Duna gátja is részben azért épült meg, hogy az ottani árvizek ne tudják táplálni a Hanságot.
Az építőkövek vizsgálata során azonosították be, hogy azok jelentős része Fertőrákosról származik
Az igazi nagy csapás azonban mégis a szocializmus évtizedeiben történt, amikor is a Hanság lecsapolása a természetet igába hajtó szocialista eszme zászlóshajójává vált. Ráadásul az ide szervezett KISZ építőtáborok keretében a szocialista ifjúság „szerezte vissza” a természettől a termőföldeket, amelynek hatalmas propagandaértéke volt.
Az első építőtábor 1958-ban volt, s a munkálatok befejezéséig, a '70-es évek elejéig mintegy 20 000 fiatal vett részt a Hanság szabályozásának nagyszabású munkálataiban, amelynek során mintegy 1500 kilométer (!) hosszúságú lecsapoló árokrendszert építettek ki. A térképet böngészve rögtön szembetűnik az egymásra merőleges csatornák hálózata.
A gyönyörű templom főkapuja
A Hanság kapujában álló lébényi templom így vált az ember természet-átalakító tevékenységének is a szimbólumává.
A régi plébánia épületében fogadóközpont üzemel, itt a jegyvásárlás mellett képet kaphatunk a lébényi templom névadó szentjének személyéhez köthető, Európa szerte ismert zarándokút (Camino de Santiago) létrejöttéről is. Az Európán átvezető, s a galíciai Santiago de Compostelába tartó zarándoklat magyar földön húzódó útvonalát maga I. Szent István király jelölte ki, s itt halad el a templom mellett, mint ahogy azt az információs tábla is mutatja.
Vásárold meg év végi, összevont lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és fedezd fel hazánk legidősebb apátsági templomát História rovatunk segítségével! Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
