De hogyan képződhet bármilyen üreg az izlandi Geldingadalir vulkánról készített megannyi látványos videón is látható hígan folyó, szétterülő lávában? Elmagyarázzuk!
Az izlandi Geldingadalir vulkán kapcsán egyre több szenzációs videó lát napvilágot, amelyeken nagyon jól látszik az, amit korábbi cikkeinkben már megírtunk: a bazalt egy vulkáni kiömlési kőzet, hígan folyó, alacsony szilíciumtartalmú lávák viszonylag gyors lehűlése során keletkezik. A videókat nézve elsőre talán meglepő, de elég sokféleképpen keletkezhet barlang a bazaltban is, mint ahogy ezt a vulkánszpeleológiával, azaz a vulkáni kőzetekben található barlangok kutatásával foglalkozó szakemberek számon tartják. A teljesség igénye nélkül most megmutatjuk a legérdekesebbet, továbbá pár olyat, amely hazánkban, vagy annak közvetlen közelében is előfordul.
A tudósok által a barlangokra általában használt felosztás természetesen működik a bazaltbarlangok esetében is. Eszerint vannak a befoglaló kőzet keletkezésével egy időben létrejövő, ún. szingenetikus barlangok, s vannak, amelyek később keletkeztek az adott kőzetben, ezek az ún. posztgenetikus barlangok.
A bazalt esetében Magyarországon is nagyon látványos példákat lehet találni! De mielőtt ebbe beleugranánk, említsük meg a minden bizonnyal leglátványosabb vulkáni barlangtípust, a lávaalagutat. Ezek a több embernyi széles és magas, hosszú járatok a felszínre kiömlött lávában akkor keletkeznek, amikor a lávafolyam felső része megszilárdul, a belseje pedig tovább folyik, engedelmeskedve a gravitáció vonzásának. Amikor az utánpótlás abbamarad, akkor akár több száz méteres alagutak jönnek létre belül, amelyek persze csak akkor lesznek láthatóak, ha valahol beomlik a felső kéreg.
Gőzrobbanással keletkezett szingenetikus barlangok
Ezeket úgy is hívhatnánk, hogy hólyagbarlangok, hiszen lényegében gázbuborékok lenyomatait látjuk. Ezek a barlangok a lávának a felszíni kőzettel való keveredéséből származó gázok robbanása eredményeképpen jöttek létre a még képlékeny kőzetben. Ily módon keletkezett az Ajnácskő feletti Ragács látványos, mintegy 9 méter mély, függőleges exhalációs kürtője, a mellette található Ebeczky-barlang, a bazaltos sorozatunkban már bemutatott Kis-kői-bazaltbarlang Bárna felett, de ilyen üreg látható a sokkal könnyebben megközelíthető Baglyas-kőnél Salgótarjánban, vagy éppen Szigligeten.
Az Ajnácskő melletti Ebeczky-barlang bejárata
A kőzettestek elmozdulása által létrejött hasadékbarlangok
Az egykori völgyeket kitöltő lávafolyamok később tektonikus mozgások eredményeképpen kiemelkedtek. Az így létrejövő hegyek széléről a puhább, üledékes kőzeteket idővel elmosta az erózió, s az így a fennsík peremére kerülő vulkáni kőzetben pedig repedések jöttek létre, amelyek mentén a szélső tömbök lecsúsztak a meredek lejtőn. A látványos peremszéli sziklaalakzatok alatt hatalmas kőtengerek maradtak fent, a lecsúszó oszlopok között pedig hasadékbarlangok jöttek létre. A bazalthegyek törmeléklejtőjében sok helyütt találunk ilyen álbarlangokat. Ilyen a Kovácsi-hegyi Vadlány-lik, vagy a Szent György-hegyi Sárkány-jégbarlangok. A Novohrad-Nógrád Geopark területén található Pogányvárnál 31 felmért, hasonló nem karsztos barlang található, köztük Szlovákia második leghosszabb nem karsztos barlangjával, a 182 méteres Oszlopos-barlanggal.
A Pogányvár letörésének szélén
És egy igazi különlegesség: a konzekvenciabarlang
A hihetetlenül látványos Szilvás-kő fő szenzációjának a tetőn látható vulkáni hasadékok és a bennük keletkezett konzekvenciabarlangok számítanak. Ezek az óriási hasadékok, akár hisszük, akár nem, emberi beavatkozás hatására keletkeztek. A bazalttal fedett Szilvás-kő gerince alatt ugyanis egy közel 5 méter vastag széntelep húzódott, amelynek nagy részét 1912-19 között lebányászták. A bányászat eredményeképpen, a beomló bányajáratok hatására repedések keletkeztek a bányajáratok fölötti kőzetben, amelyek mentén a réteg megcsúszott. Így keletkeztek a tetőszintbe mélyedő széles hasadékok, amelyek egyre szűkülve ún. konzekvenciabarlangokként futnak tovább. A Szilvás-kőn a szakemberek több mint tíz járatot tártak fel ebből a ritka barlangtípusból.
A Szilvás-kő egyik látványos hasadéka
