Igazság szerint csak találgatások vannak arra, hogyan kerülhetett a nyulak a keresztény ünnepek világába, de a legvalószínűbb, hogy egy tévedésnek köszönhető.
Egyes német területeken alakult ki az a húsvéti szokás, hogy császármadarat, azaz németül Haselhuhn-t és annak tojásait ajándékozták egymásnak az emberek. A rövidítve is használt Hasel-ből meg valahogy eltűnt az l betű, és így maradt meg a Hase, ami pedig nyulat jelent. De más magyarázat is van.
Ahogy a tojás, úgy a nyúl is termékenységi szimbólumnak számít már az ókor óta.
A tavasszal mezőkön ugrándozó nyulak és a sok kisnyúl érkezése a tél végét, a tavasz beköszöntét és így a megújulást is jelképezi.
A nyúl pedig Ostara istennő mondájában is szerepel, de erre is több verzió van. Ami biztos, hogy a nyúl eredetileg egy galamb volt, és az egyik történet szerint ez az istennő színes tojásokat tojó galambja volt, amit büntetésből változtatott nyúllá. Egy másik leírás szerint viszont mindezt csupán a gyerekek örömére tette.
De akad még egy elképzelés, amely még abból a korból származik, amikor a germánok több istenben és istennőben hittek. A tavaszistennőt, azaz Ostarát a tavaszi nap-éj egyenlőség napján ünnepelték, amely ünnepnek a neve is Ostara. Ebből származik az angol easter és a német Ostern elnevezés, azaz húsvét.
A cikk először 2022 ápriisában jelent meg.
