A ma már sajnos csak mutatóban megmaradt talpasházakkal többek között az Ormánságban lehet találkozni, ahova emellett a 18. századi, festett fakazettás templomokért is feltétlenül érdemes ellátogatni.
Az Ormánságnak helyet adó Alsó-Dráva menti síkvidék természetföldrajzi értelemben az Alföld folytatása, ahol a Dráva évszázadokon át rendszeresen beborította a talajt termékeny iszapjával, a mélyedésekben gazdag mocsárvilágot hagyott, a lerakott homokból pedig létrejöttek azok a buckák, más néven ormók, amelyeken később megtelepedhetett az ember (és amelyről a tájegység a nevét is kapta).
Az ormánsági falvak lakói remekül kihasználták az átlagosan három hónapig tartó elöntést, halászattal, vadászattal és állattartással foglalkoztak egészen a 18. század végéig. A férfiak kiváló fafaragók voltak, a nők országosan ismert szőtteseket készítettek, az ártéren gyümölcsfák nőttek.
Díszes, de nem talpas ház Szaporcán
A letűnt vízi világ legjellegzetesebb emléke mégis egyértelműen az ember alkotása. A talpasházak (amelynek egy megmaradt példánya a Kiss Gézáról elnevezett sellyei múzeumban látható) elterjedése a táji adottságokból (gyakori árvizek) eredeztethető. A házaknak nem ástak alapot, hanem négy erős talpgerendát helyeztek a földbe ásott tuskókra (göcsökre), s erre építették a gerendákkal megerősített, vert falú házat.
Talpasház Sellyén
Vészhelyzet esetén görgőket tettek a ház alá, és a tető leszedését, illetve a falak kiverését követően ökrökkel elvontatták a ház vázát.
Történelmi adat, hogy a kiscsányi templomot 1754-ben a falu összes igavonó barmának befogásával a 2 kilométerre lévő dombtetőre vontatták.
Összevont nyári lapszámunk írásában részletesen bemutatjuk az archaikus ormánsági élet egyes, még fellelhető lenyomatait, köztük a csodálatos református templomokat, s elmagyarázzuk, miért is lett ez a kevésbé ismert táj Magyarország egyik legjobban feltárt néprajzi területe.
Vásárold meg összevont nyári lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el cikkünket! Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
