Arról mindenki tud, hogy például a kaméleon képes megváltoztatni a színét, attól függően, hogy milyen környezetben van. Viszont a zöld levelibékáról senki sem gondolná, hogy tud nem zöld is lenni, pedig a valóságban így van.
Ki gondolná, hogy láthatunk a természetben nem zöld levelibékát, pedig előfordul, így találkozhatunk szürkésbarna, néha majdnem fekete példányokkal is.
A zöld levelibéka színezete alapvetően a környezethez és az állat izgalmi állapotához igazodik, tehát a zöld szín sem mindig ugyanolyan rajta, attól függően változik, hogy épp milyen színű levélen üldögél.
Az említett barnás vagy sötétebb árnyalatokat pedig akkor veszi fel, amikor egyrészt nem zöld környezetben van, hanem mondjuk egy fán kapaszkodik, vagy épp nagyon aszályos időszakban sárgásabb, barnásabb a környezet. Másrészt hideg időben is felveheti a sötétebb színt, például kora tavasszal, amely elősegíti a napsugarak hatékonyabb elnyelését, tehát a hőszabályozásban is lehet szerepe ennek a fajta színváltoztatásnak.
A zöld levelibékán kívül sok béka veszi fel a zöld színt, ami elsősorban a rejtőzködést segíti, hiszen zömük élőhelye valamilyen zöld környezetben van. A békák zöld színezetét viszont nem zöld pigmentsejtek okozzák, hanem a bőrükben lévő háromféle pigmentsejt komplex elrendeződése, amelyek egymásra rétegezve helyezkednek el, a színváltoztatást pedig ezeknek a pigmentsejteknek a manipulálásával érik el.
Legalul a melanint is tartalmazó nyúlványos sejtek, a melanoforák vannak, ezen helyezkednek el a magas fényvisszaverő képességű purin-kristályokkal teli iridoforák, legfelül pedig a sárga pigmentet tartalmazó xantoforák. A fény az iridoforákhoz érkezve visszatükröződik, de többnyire csak a kék fény, amely aztán a xantofora sejteken áthaladva jut vissza a bőrfelszínhez. Az emberi szem ezt zöldnek fogja érzékelni, hiszen a visszavert kék és a xantoforák sárga szűrő hatása együttesen zöldet fog eredményezni.
A színváltoztatás képessége abban rejlik, hogy mind a három fajta pigment képes megváltoztatni a továbbított és a visszavert fény útját, intenzitását, karakterét.
A melanoforák csápjaikat az iridoforák és a xantoforák köré kinyújtva jobban szétoszlatják a bennük lévő melanint, ezzel sötétebb színűvé téve a békát. Az iridoforákban létrejövő változás a xantoforákba visszaverődő fény természetét változtatja meg, a xantoforák változásai pedig a szűrőképességre hatnak. Így a színek egész széles skáláját elérhetik a békák, de az is igaz, hogy többnyire maradnak a zöld, a barna és a szürke árnyalatainál, hiszen ezek zömmel lefedik a környezeti színeket.
Források: MME, haziallat.hu, hermanottointezet.hu
