Éppen az idei harmadik hőhullámmal nézünk szembe, miközben Csehországban szokatlan módon tornádó tombolt, Kanadában meg 49 °C fok van. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az erdők és a városi zöldfelületek hogyan tudják a globális klímaváltozás hatásait mérsékelni.
A globális klímaváltoz(tat)ás egyik jele a saját bőrünkön is tapasztalt globális felmelegedés: 2010 óta sorra méri az emberiség a Föld eddig mért legmelegebb éveit. A globális klímaváltozás és a fák kapcsán elsősorban azok szénmegkötő képességéről szoktunk olvasni, most nézzük, hogyan hatnak a környezetükre a fák és az erdők árnyalásukkal és párologtatásukkal. Tudtad, hogy az erdő levegője akár 4-8 °C fokkal is hűvösebb lehet, mint a városé?
Az éltető víz
Az erdők párologtató hatása nélkül leállna a globális vízkörforgás, miközben a világ nagyvárosainak harmadában kiterjedt erdőségek védik az ivóvíz bázist. A fák a talajban felgyülemlő víz egy részét elpárologtatják, és visszajuttatják a levegőbe. Ezzel javítják a levegő minőségét, csökkentik annak hőmérsékletét, fenntartják a globális vízkörforgás folyamatát, továbbá – az esők kialakulásának elősegítése mellett – az erdők minden mesterséges megoldásnál hatékonyabban szűrik és tisztítják a vizet.
Ezért is van kiemelt szerepe az erdők vízvisszatartó képességének. A többszintes erdei vegetáció és az általa kialakított laza szerkezetű erdei talaj mellett a vízmegtartásban pótolhatatlan szerepe van az erdőben található holt faanyagnak is, amely a legmelegebb napokon is szivacsként tartja magában az éltető vizet. A növényzet továbbá megakadályozza a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban előforduló, szélsőségesen nagy hevességű záporok vizének gyors lefolyását, visszatartja, és a növények és állatok számára hasznosíthatóvá teszi azt.
A párologtatás, mint ökoszisztéma szolgáltatás
A lombos erdők ezért nyáron hatékonyan csökkentik a hőmérsékletet, ami különösen városi környezetben fontos: a növényekből származó párás, ezért nehezebb levegő ugyanis folyamatosan cserélődik a felmelegedett légrétegekkel, és így szelet eredményez. Ez a szél ráadásul nemcsak hűt, hanem szellőztet is: megtisztít a portól és egyéb szennyeződésektől. A városi zöldfelületek és a városokat körülvevő erdőségek tehát nélkülözhetetlen szerepet játszanak a klímaváltozás során tapasztalható szélsőséges, különösen a városokat sújtó hőhullámok hatásainak mérséklésében. És igen, még a méhlegelők is számítanak, hiszen a valamennyire természetközeli állapotú gyepek is jóval kevésbé melegednek fel, mint a városi környezet.
Természetjáróként minden bizonnyal neked is fontos a környezet állapota, szóval ne felejtsd: naponta megtett sok száz döntéseddel mind-mind tehetsz a környezet védelme és az ökológiai válság elkerülése/mérséklése ellen. Az aktív cselekvés ráadásul a klímaszorongás ellen is hatékony módszer! Hogy mit tehetsz, arról például itt tájékozódhatsz!
A cikkhez felhasználtuk az Országos Erdészeti Egyesület kampányát.
