Na, de mi a másik? És itt most nem a Balaton szeletre gondoltunk. Hol van, mi köze a két Balatonnak egymáshoz? Utánajártunk.
Valljuk be, ha kimondjuk a Balaton szót, többségünknek a balatoni nyarak, a vidám fürdőzések, vagy a tanúhegyek valamelyikén tett hangulatos kirándulások jutnak az eszébe. Pedig, ha beütjük a GPS-be a Balatont, az nem biztos, hogy a magyar tenger partjaihoz vezet minket. Állítólag akadtak olyan holland turisták, akik az okos kütyü navigációjának köszönhetően Debrecenből, Füzesabony környékén az autópályáról nem a tóhoz, hanem egy másik Balatonhoz érkeztek.
Mert bizony Heves vármegyében, a Bükk közepén, Bélapátfalvától északnyugatra, egy szép fekvésű völgyben bújik meg a bájos, csendes kis falu, melynek szintén Balaton a neve. A településtől Szilvásvárad csupán egy kőhajításnyira van, és autóval alig félórányi utazásra található Eger és Egerszalók.
És hogy mi köze a két Balatonnak egymáshoz? Első körben akár rá is vághatnánk, hogy az égvilágon semmi. Az egyik egy tó, a másik pedig egy település. A magyarázat azonban a névben rejlik, Balaton község neve – a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint – ugyanazt jelenti, mint ismertebb tavi névrokonáé: a honfoglalás előtti pannóniai szláv népesség blato, blatno szavából ered, és sáros, mocsaras helyet, területet jelöl.
Ha már Balaton, akkor érdemes tudni a községről, hogy honlapja szerint a római katolikus temploma melletti toronyban található hazánk egyik legrégebbi harangja, melyet 1272-ben öntöttek. A súlya mintegy 300 kilogramm, és ma is ellátja feladatát: „vivos voco, mortuos plango, fulgura frango” – hívom az élőket, siratom a megholtakat, megtöröm a villámokat.