Tudtad, hogy Budapest még egy szikes rétnek is otthont ad?

A Kőérberki út, az Egér út, a Balatoni út és a Gyógyvíz utca között található területet a világszerte elismert gyógyvizéről ismerhetik többen, ugyanis itt nyerik ki a Hunyadi János keserűvizet. A különleges gyógyvíz jelenléte nyújt magyarázatot arra is, hogy miért található egy amúgy meglehetősen ritka szikes rét a főváros szélén, a hegyek lábánál, forgalmas utak által körbezárva.

A titok nyitja az, hogy ezen a helyen egy kékesszürke, tengeri eredetű agyagréteg található a felszín alatt. Az egykori tengeri szervezetek elbomlásából az idők során kénhidrogén szabadult fel, amely a talajban található vízben vasoxiddal egyesülve piritté alakult. A pirit apró ásványai pedig könnyen bomlanak és szulfátként oldódnak bele a vízbe.

Éppen a talajvíz magas nátrium- és magnézium-szulfát tartalma miatt figyelhető meg szikesedés a területen, és ez az oka annak, hogy a Hortobágy szikes pusztáihoz hasonló, sótűrő növények telepedtek meg itt. A terület botanikai ritkaságai között többek között a sziki útifű (Plantago maritima), a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicum), a magyar sóvirág (Limonium gmelinii ssp. hungaricum) vagy a sziki pozdor (Scorzonera cana) említhető.

A szikes és a nedves rétek gerinctelen faunája is kiemelkedő: megtalálható itt például a védett, közösségi jelentőségű nagy tűzlepke (Lycaena dispar), amelynek legnagyobb közép-európai állományai amúgy Magyarországon élnek, de a klímaváltozás és a vízrendezések miatt hazánkban is veszélyben van a faj, ezért örvendetes, hogy a Kőérberki védett területen tavaszi és nyárvégi nemzedékét is sikerült megfigyelni.

A területen költő, illetve megfigyelhető madárfajokat is az élőhelyi kettősség jellemzi. Hogy csak a terület két ékességét említsük, egyaránt jelent van a bokros gyepekhez köthető tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a nedves rétekhez, szikes területekhez kötődő bíbic (Vanellus vanellus), amely rendszeresen előfordul a tavaszi vonulási időszakban és költése is várható.

Az 1982 óta helyi védettséget élvező, 41,8 hektáros terület a vízbázis védelem miatt zárt, csak engedéllyel látogatható. Ettől függetlenül érdemes tudni róla, hogy ilyen is van Budapesten, hiszen egy ehhez hasonló természetvédelmi érték büszkeségre ad módot.

Világszinten jegyzett gyógyvíz és természetvédelem

A magas glaubersó (nátrium-szulfát) és keserűsó (magnézium-szulfát) tartalmáról ismert Hunyadi János gyógyvíz egy kútásás során vált ismertté 1862-ben. Saxlehner András posztókereskedő volt az, aki vizsgálatokat végeztetett, s felismerve a víz értékes ásványi tulajdonságait, megvásárolta a területet. Hunyadi János néven hozta forgalomba a keserűvizet, amely pár év alatt az egész világon (!) keresett árucikk lett. Nem csoda, hogy a víz óriási sikere miatt keresztül-kasul furkálták a környező területeket is, s valóban számos más kútban találtak keserűvizet. A Saxlehner cég azonban felvásárolta a területek nagy részét, hogy megszüntesse a konkurenciát. A többi, palackozott víz közül egyedül a közelben nyert Ferenc József keserűvíz maradt fenn. Ez utóbbit a jelenlegi védett területtől keletre, a Kelenföldi pályaudvar irányába eső zöldfelületről nyerik ki. Aki autójával az Egér út nevű gyorsforgalmi úton elsuhan mellette, legfeljebb annyit érzékel, hogy megmaradt egy zöld folt a beépített területek között. Valójában itt is jelentős botanikai és zoológiai értékek rejtőznek. Születtek is tervek a vizes élőhelyek helyreállítására és a terület védetté nyilvánítására. Nem vitás, hogy Dél-Buda különleges kincse megérdemli a figyelmet és a védelmet!