A rózsás és a borzas gödény manapság csak ritka vándorként tűnik fel nálunk, de századokkal ezelőtt ezek a hatalmas madarak az ország több helyén is fészkeltek, és ennek emlékét számos helynév is őrzi.
A 19. századi folyószabályozási és vízrendezési munkálatok előtt az Alföld több pontján, de a Velencei-tónál és a Kis-Balatonnál is fészkeltek pelikánok. A rózsás és a borzas gödény a 19. század második felében még költött hazánkban, de az eltűnő vizes élőhelyek, és a vadászat miatt ma már csak ritka vándorként tűnnek fel nálunk.
Mivel a pelikánok kizárólag halat esznek, és abból jelentős mennyiséget képesek eltüntetni, a halászok kártevőként tekintettek rájuk. Régi feljegyzések szerint a pelikánok testrészeiből különféle eszközöket is készítettek, torokzacskójából pénztárcákat és dohányzacskókat, csőrkáváiból pedig apró hegedűféléket.
Arra, hogy egykor a gödények gyakoriak voltak az ország területén, számos ma élő helynév is utal.
Őszi életkép a Hortobágyi Vadasparkból. A pelikánok meglehetősen szociálisak, csoportosan vadásznak és telepekben fészkelnek
Ilyen például a Bihari Sárrét egyik területrésze a Batonás-rét, ami a pelikán régi nevéből, a batonából ered. Innen kaphatta nevét Rába-Patona, Lovász-Patona. A magyar-román határ mellett fekvő Battonya nevének eredetét többféleképpen magyarázzák; az egyik magyarázat szintén a pelikánok régi nevére vezeti vissza a város elnevezését.
A Békésszentandrás határában magasodó Gödény-halom is árulkodik arról, hogy itt régen sűrűn előfordultak a pelikánok.
Az ország egyik legnagyobb kunhalma jó pihenőhely lehetett számukra. A kunhalom környékén most, ameddig a szem ellát, szántóföldeket látunk, de a folyószabályozások előtt az itt hatalmas kanyarokat leíró Körös rendszeresen elárasztotta a környéket, ami eszményi élőhely lehetett a gödények számára.
Az Európában előforduló két faj közül a rózsás jóval gyakoribb, mint a borzas gödény. A kontinens legnagyobb rózsásgödény-telepe a Duna-deltában van, az ott fészkelő állomány nagyságát 15-17 ezer párra becsülik. Az elmúlt néhány évben a hazai megfigyelések is megszaporodtak. A rózsás gödényt gyakrabban látni, de a borzas gödényből is évente 1-2 példány feltűnik. 2010 februárjában egy meglehetősen váratlan helyen lehetett egy példányt látni; a madár a Duna budapesti szakaszán, az Országház közelében ringatózott a vízen.
A pelikánok legnagyobbika a borzas gödény, testhossza 180 centiméter, testtömege 13 kg, szárnyfesztávolsága 3,45 méter
Ha valaki élőben szeretne látni pelikánokat, az a Fővárosi Állat-és Növénykert mellett, többek között a Hortobágyi Vadasparkban és a Tisza-tavi Ökocentrumban is találkozhat velük.
Mindkét faj fokozottan védett. A rózsás gödény természetvédelmi értéke 250 ezer forint, a borzas gödényé 500 ezer forint.
