A földrajzi lehatárolások kényes kérdésébe most nem megyünk bele, egyszerű természetjáró szemmel nézzük a kérdést. Szerintünk azonban lesz a válaszban meglepetés...
De kezdjük mégis egy kis földrajzzal: a tengerszint feletti magasság függvényében négy alapvető felszíni formát különböztetünk meg (alföld, dombság, középhegység és magashegység), az utóbbiak lehatárolására pedig az 1500 méteres tengerszint feletti magasságot szokták megadni (a középhegységeket 500-1500-, a dombságokat 200-500- és az alföldeket 0-200 méteres magasság között találjuk a lehatárolás értelmében).
Tehát hány olyan hegység van Szlovákiában, amelynek legmagasabb csúcsa meghaladja az 1500 méteres tengerszint feletti magasságot?
Az Alacsony-Tátra főgerincén található Györk-nyereg alatti ház (Útulňa Ďurková)
Mielőtt elővennénk a térképet, érdemes azt is feleleveníteni, hogy a Kárpátok földrajzi felosztását alapvetően Hunfalvy János fogalmazta meg. Eszerint a Kárpát-medencét körbeölelő koszorúnak négy övezete van (kívülről befelé haladva): a külső, homokkőből felépülő (flis-) övezet, a szakaszosan jelen lévő mészkőszirtek övezete, a központi kristályos zóna, s végül a vulkanikus övezet, amelybe az Északi-középhegység is beletartozik. Fontos tudni azt is, hogy éppen a vizsgálódásunk tárgyát képező, lényegében Szlovákia területén található Északnyugati-Kárpátok az a része a hegységkoszorúnak, ahol mind a négy szerkezeti öv megtalálható.
És akkor, íme a lista. A Tátrák közül ott van Magas-Tátra (Vysoké Tatry), a hozzá nyugatról kapcsolódó, összességében valamivel szelídebb domborzatú Liptói-havasok (Západné Tatry), illetve a mészkőből felépülő Bélai-havasok, vagy Bélai-Tátra (Belianske Tatry). A Liptói-medence túloldalán pedig a teljesen elkülönülő Alacsony-Tátra (Nízke Tatry). Ezekben az eljegesedések során kicsipkézett, látványos hegységekben a 2000 méteres tengerszint feletti magasságot (jócskán) meghaladó csúcsokat találunk.
A Bélai-Tátra
Ez eddig valószínűleg simán ment. A jóval alacsonyabb Fátrák között is kettő van, mindkettő magashegységnek számít. Nevezetesen a Kis-Fátra (Malá Fatra) és a Nagy-Fátra (Veľká Fatra), amelyek területük alapján kapták nevüket. Tehát közülük a Kis-Fátra magasabb, de az 1709 méter magas főcsúcs sem adataiban, sem látványában nem közelíti meg a Tátrák vad világát. Hozzá kell tenni, hogy a Kis-Fátrának a Vágtól délre eső (éppen ezért külön hegységnek ható), jóval kevésbé ismert fele (Rajeci-havasok) már éppen nem éri el a magashegységek fenti kritériumát.
Innen jönnek a kevésbé ismert hegységek (és esetleg a meglepetések). Először is az 1725 méter magas Babia Górában tetőző Magas-Beszkidek (Slovenské Beskydy), amely a lengyel-szlovák határon található, végül pedig a Kócs-hegység (Chočské vrchy), amelynek főcsúcsa (Nagy-Kócs, 1608 m) pár méterrel magasabb is Szlovákia legalacsonyabb magashegységének főcsúcsánál (Nagy-Fátra, Ostredok, 1596 m).
