A csillagvirág az egyik legkedveltebb apró virágunk, és hazánkban több faja is él, de vajon melyek ezek? Most megtudhatod, és azt is, hogyan különböztetheted meg őket.
Első ránézésre még a kicsit műveltebb laikus szem is csak csillagvirágot fog tudni azonosítani, ha meglát egy példányt ebből a tetszetős, apró virágú növényből. Nem is csoda, mert a hazánkban megtalálható öt faj – melyek mindegyike védett – igencsak hasonlít egymásra. Most ebben szeretnénk egy kicsit segíteni, hogy milyen jelekre figyeljetek, ha csillagvirággal találkoztok a természetben.
A leggyakoribb
A nedves élőhelyeken a leggyakrabban előforduló faj a ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis). Ez az, amit a legtöbbször láthatunk a természetben. Érdekessége ennek a fajnak, hogy a régebbi határozókönyvekben tavaszi csillagvirágként (Scilla bifolia) szerepelt, pedig ez utóbbi egy másik faj, amely nem él Magyarországon. Ráadásul – hogy még fokozzuk az amúgy is nagy kavarodást a csillagvirágok körül – a Scilla vindobonensist Duna-völgyi csillagvirágként is említik.
Ligeti csillagvirág – Természetvédelmi értéke 5 000 forint.
Szerencsére ez utóbbi elnevezéssel már egyre kevésbé találkozhatunk, így a ligeti csillagvirág az, amely a tavasszal nyíló virágösszeállításokban nagy eséllyel megnevezésre kerül. De lássuk a jellemzőit!
Szára és virágtengelye gyakran vörös, tőlevelei max 1,7 cm szélesek. Hajtáscsúcsa narancssárga, a virágbimbók szürkészöldek. Lepellevelei keskenyek, tojásdad alakúak, sötét ibolyakékek, tövük jellegzetesen fehér, ahogy magházának töve is. Érett termése világosbarna, magja sárga.
A ligeti csillagvirág mészkedvelő, és február végétől egészen júliusig virágozhat. Folyóvölgyekben, ártéri keményfa-, tölgy- vagy másodlagos fűz-nyár ligeterdőkben, néha nedves sziklaerdőkben találkozhattok vele. Előfordulhatnak fehér és rózsaszín lepellel rendelkező változatai is.
A legtömöttebb kinézetű
A második, legtöbb helyen előforduló faj a nyugati csillagvirág (Scilla drunensis). Szintén mészkedvelő, és bár virágzása ugyanabban az időszakban várható, mint a ligeti csillagvirágnak, egyedeit más típusú élőhelyen, gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, szurdok- és sziklaerdőkben fedezhetjük fel.
Nyugati csillagvirág – Természetvédelmi értéke 5 000 forint.
Kinézetében is vannak különbségek, szára és virágtengelye zöld vagy barnászöld színű, főtengelye pedig jóval vaskosabb. Hajtáscsúcsa élénkvörös, a virágbimbók kék színűek, később rózsaszínesedők. Lepellevelei feltűnően szélesek, és egységesen világoskék színűek a magházzal együtt. Érett termése zöldesbarna, magja fekete.
Összességében tömöttebb kinézetű, egységesen kék virágzattal és kék bimbóival, valamint zöld tőkocsánnyal rendelkezik, amely jól elkülöníti a többi csillagvirágfajtól.
A legkülönlegesebb
Most jöjjön egy olyan csillagvirág, amelyről még biztosan nem hallottatok, ez pedig a Speta-csillagvirág (Speta-csillagvirág), és amelynek természetvédelmi értéke 10 000 forint. Ez egy nagyon különleges faj hazánkban, ugyanis csak egy helyen fordul elő, azaz egy endemikus faj.
Ez is mészkedvelő, akárcsak a többi hazai csillagvirág, és a Velencei-hegység őskőzetén lerakódott löszön él.
Annyira ritka, hogy most sajnos hiteles fotót se tudunk mutatni nektek róla, de a leírás alapján látni fogjátok, hogy egy egészen jól megkülönböztethető faj. A többi csillagvirág 5-20 cm-es magasságához képest a Speta akár 30 cm magasra is nőhet. Egy igen vaskos, erőteljes növény, amelynek virágzati tengelye zöld, vagy napos helyeken vöröses, ill. barnás.
Hajtáscsúcsa nagy, barnásvörös, bimbói legtöbbször rozsdavörösek. Virágzata nagyvirágú, lepellevelei és az egész virág egységesen ibolyáskék. Érett termése nagy, sárga, néha piros foltokkal, magja pedig fekete, mint a nyugati csillagvirágé.
Küllemre leginkább a ligeti csillagvirághoz hasonlít, de az erőteljes, széles levelei, és főleg a fekete magszíne jól megkülönbözteti rokonától.
Virágzását talán egy picit később kezdi, mint korábban említett társai, de zömmel ugyanakkor fordul elő a természetben a Speta-csillagvirág is.
A legváltozatosabb
Van még egy tavasszal nyíló csillagvirág, amely hogy-hogy nem, virágzását tekintve szintén ugyanabban az időszakban fordul elő. Ez az erdélyi csillagvirág (Scilla kladnii), amely nagyságban és alakban is igen változatos faj.
Erdélyi csillagvirág – Természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Az apró hegyvidéki, kevés virágú változattól egészen a ligeti csillagvirághoz hasonlókig főleg Erdélyben és a Felvidéken gyakoriak, ahol fehér és rózsaszín változatai sem ritkák.
Dacikus faj, azaz Erdély hegyvidékeinek jellemző faja, Magyarországon a Zemplénben, a Nyírségben és a Bereg-Szatmári-síkon előforduló csillagvirágfaj.
Bár nagyon változatos lehet a kinézete, mégis nézzük meg, mik a legtipikusabb jegyei. Tőlevelei törékenyek, lágyak és halványzöld színűek. A hajtáscsúcsa zöld, hegye gyakran sárga, benne a virágrügy halvány ibolyaszínű, bimbói világoskékek. Virágzatát fakóibolya színű virágok alkotják, melyekben a lepeltő fehér színe is észlelhető, akárcsak a ligeti csillagvirágnál. Termése zöld, tompa-háromszög alakúak, magja pedig világosbarna.
Az élőhelyet tekintve a hegyaljai, patakparti gyertyános-tölgyesekben és bükkösökben fordulhat elő.
Az egyetlen őszi
Végére hagytuk azt, amelyet legbiztosabban tudunk majd azonosítani, ugyanis ez a csillagvirág ősszel nyílik. Az őszi csillagvirág (Scilla autumnalis agg.) augusztustól október közepéig virágzik, de persze ahogyan a többi virágnál is, az időjárás ennél a fajnál is nagyban befolyásolja a tényleges virágzási időszakot.
Őszi csillagvirág – Természetvédelmi értéke 5 000 forint.
Jellemzően a Tiszántúlon, a Bakonyban és a Balaton-felvidéken fordulhat elő, és már mondanunk sem kell, hogy mészkedvelő helyeken. Sziklafüves és pusztafüves lejtők, karsztbokorerdők, löszpusztarétek virága.
Kinézetre is elég jól megkülönböztethető, a virágok ugyanis még levélhajtás előtt nyílnak, a szára pedig kissé érdes. A lepellevelek kékes- vagy pirosaslila színűek.
Forrás: termeszetvedelem.hu
