Egy hosszú hegygerincen járunk, ahol bitang szirtekről gyönyörködhetünk a tájban, de közben jó, ha tudjuk, hogy egy korábbi „város” kellős közepén sétálunk már vagy fél órája.
A Bükk-fennsík északi letörése alatt egy hosszú, egybefüggő hegygerinc húzódik 4 km hosszan Mályinka irányába. Itt találjuk a Verebecvárat, illetve csak akkor találjuk, ha kifejezetten keressük a nyomait – ebben segítünk most mi is, de a területen áthalad a Verepce-bérc tanösvény is, aminek számos infótáblája pont erről a várról szól.
A helyiek egyszerre használják szinonimaként a Verebec-, Verebce- és Verepce- előtagokat, és bár a modern térképeken a Verebec forma az elterjedt, gyakran találkozni a két régebbi alakkal is a régebbi térképeken, infótáblákon.
Az észak-déli csapású gerincet északról és nyugatról pont a gerinc lefutásánál meredeken jobbra megtörő Bán-patak, keletről a Baróc-patak határolja, míg a déli vége a Bálvány 957 méteres csúcsa alatt, meredeken csatlakozik az Ördög-oldalhoz.
Hangulatos késő őszi színek a Verebecvárban
A hegygerincen két nagy sziklacsúcs is fejlődött, az északi maga a Dédesi vár (598 m), míg mellette a Kisvár (594 m) mészkősziklái tűnnek ki a vadregényes bükkösből. Bár kevésbé látványos, de a Vásárhely-lápa (586 m) anyaga is mészkő, amely a gerincet alkotó agyagpalába ékelődött. Itt a legszélesebb a hegyhát, és ez magyarázatot is ad a helyszín elnevezésére: vélhetően ez volt a legalkalmasabb hely vásárok megtartására.
A hegygerincet alkotó mészköves agyagpala jól formálható, így a hasznos felület növelése érdekében a földvár területén, a meredek hegyoldalakon teraszokat alakítottak ki, egyes részeken egymás fölött tíz szint is felfedezhető. A hosszabb teraszok nyomát a lankásabb nyugati lejtőkön leljük, míg a meredek keleti hegyoldalban kevesebb és rövidebb terasz kialakítására volt lehetőség.
Az alsó teraszok és a hegy csúcsa között 100-190 méter szintkülönbség is mérhető.
A becslések szerint az évszázadokon át lakott Verepce-tetőn az emberek 1,5 millió m³ földet mozgattak meg a teraszok kialakítása közben.
A Verebecvár
A Vásárhely-lápától délre húzódik a Verebce-bérc 800 méter hosszú, elnyúló csúcsa, amely egészen 650 méteres magasságig emelkedik. A gerincet végül a Verebce-lápa (vagy más néven: -nyereg) zárja le, fölötte már a Nyárjú-hegy és a 957 méteres Bálvány meredek oldalú tömbjei jelzik a Bükk-fennsík határát.
A Vásárhely-kő-kilátó ékessége az árnyékot adó, szépséges molyhostölgy-páros
A gerinc keleti oldala rendkívül meredek, de a nyugati lejtőnek sem kell szégyenkeznie, így ez a hosszú hegy nagy területen volt remekül védhető. Nem csoda, hogy már a vaskori emberek is meglátták benne a fantáziát, ráadásul a szomszédos patakvölgyekben gyepvasércet is tudtak bányászni, amiből egyre fejlettebb eszközöket gyártottak.
A kemencékben faszénnel redukálták a vasércet, ahol a reakció egyik köztes terméke a már jól alakítható vagy akár szállítható vascipó, azaz vasbuca volt, amiből többet is találtak a vár területén. Ezen kívül persze előkerültek balták és más fegyverek is, vagyok azok alkatrészei, és nemcsak a raktárakból: a leletek alapján komoly harcok helyszíne volt a Verebecvár. A fejlődésnek indult őskori település védelmét természetesen nem csak a természet adta falakra bízták:
a várat egy dupla földsánccal vették körbe, amelynek nyomai ma is fölfedezhetőek, ha tudjuk, mit és hol kell nézni.
A dédesi Kisvár sziklakiemelkedése a Dédesi várból a Verebecvár területén
A földvár északnyugati külső sáncától a délkeleti végén lévő Verepce-tetőig 2075 méter a távolság, az erősség szélessége pedig a Vásárhely-lápánál a legnagyobb, 860 méter. Figyelemre méltó az óriási, nagyjából 130 hektáros földvár területének szintkülönbsége is: az északnyugati sánckapu és a Verepce-bérc között 180 méter a magasságkülönbség.
Bár a földvár a mai Dédesi vár szikláját is magába foglalta, az az őskorban még nem volt része a védvonalnak. A földvár megépítése vélhetően az i. e. 1100-tól 700-ig aktív, fiatal és késő bronzkori Kyjatice-kultúrához köthető. A Verebecvár területéről számos vas- és bronzkori régészeti lelet származik, az erdőt járva kis szerencsével bármikor találkozhatunk a felszínen heverő cserépdarabokkal.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
