Ha a válasz nem, annyit előzetesen elárulunk, hogy ennek a népcsoportnak a neve a lengyel góra szóból ered, ami magyarul hegyet jelent.
És akkor lássuk a helyes megfejtést: a gorálok vagy gurálok egy szláv népcsoport, akik Lengyelország és Szlovákia határvidékén, a Tátrában élnek. A mintegy kétszázezresre becsült gorál közösség legismertebb városa Zakopane, de sokan élnek manapság Żywiecben is, ugyanakkor nem szakadtak el a rájuk jellemző pásztorkodástól és földműveléstől. Nyelvük a lengyel egy sajátos dialektikusa, némi szlovák behatással.
Egy klasszikus kis gorál faház - benne sajtárus nénivel és bácsival - a Chochołowska völgyben
Aki járt már a Magas-Tátra lengyel oldalán, szinte biztos, hogy láthatott már hagyományos stílusban készült zsindelyes gorál faházat, és jó eséllyel találkozott az általuk készített tejtermékekkel, amelyeket rengeteg helyen kínálnak a turistáknak, akárcsak a fából készített használati és dísztárgyaikat.
A legendásan híres füstölt sajtjaikon túl érdemes még kipróbálni egy gorál vízitúrát is, ami így elsőre furcsán hangozhat, de itt is remekül folytak bele turizmusba – szó szerint.
Egyszer mindenképpen érdemes kipróbálni a mintegy 90 perces csordogálást. Útközben rengeteg érdekes dolgot megtudhatunk a tutajosoktól a gorálokról és a környékről
A Dunajecen régen farönköket, és – rendes utak híján – árut szállítottak a gorálok, akik ma már turisták ezreit úsztatják le évről évre összerakható tutajokkal a kanyargós folyón a lengyel-szlovák határ mentén. Aki kedvet kapott egy ilyenhez, az április 1-től október 31-ig teheti meg. A bő 90 perces túrák Sromowce-Kąty-ból indulnak, ahol egy igényesen kialakított kiállításon mindent megtudhatunk a gorálok vízi közlekedésének múltjáról, de van itt természetesen étterem és jól felszerelt ajándékboltok tömkelege. További információ a tutajozásról itt érhető el magyar nyelven is.
