A festői, észak-baranyai faluban, Kárászon fejlesztette ki egy bajor vízimolnár fia a sorozatgyártott madárodút.
A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet északi peremén fekvő Kárász községet nemcsak a természet közelsége, a zöldellő erdők, csordogáló vízfolyások teszik különlegessé. Talán kevesen tudják, de a parányi településen alapították meg nemcsak hazánk, de a világ első madárodúgyárát!
A Kelet-Mecsek fő vízgyűjtője, a Völgység kistáj legnagyobb vízfolyása a Völgységi-patak Kárászon is keresztülfolyik.
A Hármashegy oldalában eredő patakot egészen Mázáig nem szabályozták, de régebben számos malompatakot alakítottak ki vele párhuzamosan, amik segítségével vízimalmokat hajtottak meg. A századfordulón a fűrésztelepek gépeinek energiaigényét is a hegyi patakok által hajtott vízimalmok szolgáltatták, nem véletlenül települtek az erdészeti üzemek a patakok közelébe.
1934 Első Magyar Fészekodugyár (Cégtulajdonos: Kühnel Márton, Kárász), kétoldalas reklám levelezőlap, Vezényi Elemér illusztrációjával, a Darabanth Aukciósház kínálatában
A török uralom alatt kiürült Völgységet a magyarok és szerbek mellett különböző német népcsoportok népesítették be újra a 18. század második felétől. A bajoroszági Statfelsteinből származó vízimolnár fiát, Kühnel Mártont szerencsére nemcsak a családi üzem ügyei kötötték le, hanem élénk érdeklődéssel volt a madárvilág iránt is. Kühnel a XX. század elején került kapcsolatba Herman Ottóval, amikor részletes madárvonulási megfigyeléseket küldött a Madártani Központot megalapító polihisztornak.
A munkakapcsolatból később barátság szövődött, Hermann Ottó többször is Kárászra látogatott. Az ő alapos megfigyeléseinek és gyakorlati tanácsinak segítségével közösen alakították ki a különböző méretű odúkat a különböző igényű madaraknak. Több tucat kísérleti odú után jutottak el ahhoz a három fő alaptípusokhoz, amelyeket már tömeggyártani is érdemes volt.
Kühnel Márton 1906-ban Németországból hozatott gépekkel a fűrésztelep melléküzemeként megalapította az Első Magyar Fészekodú- és Madáretető-készülékek Gyárát.
A kárászi odúkkal és madáretetőkkel Kühnel egészen a milánói és barcelonai világkiállításig jutott, ráadásul mindkét alkalommal sikert aratott és díjazták is az odúgyár termékeit. A kisüzem 1928-tól már exportra is termelt, főleg Észak-Olaszországban, Monzában és Milánóban talált vásárlókra a kárászi gyár.
A Néptanítók Lapja 1908. április 2-án megjelent lapszámában röviden írtak a madárodúgyárról, Az Arcanumban fellelhető cikk részletét idézzük:
Első Magyar Fészekodú-gyár Baranya-Kárászon (u. p. Szászvár), a tulajdonosa Kühnel Márton, aki egy levelezőlapon való megkeresésre a legnagyobb készséggel fogja a gyár árjegyzékét megküldeni, ahol ábrákban szemlélhetők a különféle madárodúk. Ugyanis e gyár háromféle alakban készít odúkat, és pedig az összes odúlakó cinegék, a csuszka, fakúsz, nyaktekercs, kormos légykapó, kerti rozsdafarkú és a kis fakopáncs számára hosszúkás, kisebb odvakat, ugyanilyen alakúakat, de kissé nagyobb nagyságban különösen a széncinege számára és végül tágnyílású, széles odvakat a szürke légykapó, házi rozsdafarkú és a fehér barázdabillegető számára, mely utóbbiak tágabb bejáratú faüregekben, fal- és sziklarésekben, háztetők zugaiban fészkelnek.
A kárászi madárodúgyárra a Mecsek Discovery Centerben tett látogatásunkkor figyeltünk fel. A pécsi Árpád-tetőn működő intézmény egy interaktív látogatóközpont, amely a Mecsek hegység természeti és kulturális értékeit mutatja be modern technológiák segítségével.
A főként óvodás és iskolás csoportokat fogadó, de bejelentkezéssel és nyáron egyéni látogatók számára is nyitott intézményben a 140 m²-es MecseXplorer kiállítótérben látogatók betekinthetnek az erdő állatainak életébe, felfedezhetik a mecseki túraútvonalakat, a környék természeti látnivalóit, emellett a Mecsek geológiai és gazdasági múltja, például a szén- és uránbányászat, valamint az erdőgazdálkodás is helyet kapott. A régió túrahagyományait a rekonstruált Betyártanya kulcsosházban mutatja be, ami nemcsak didaktikus, de egy nagyon ötletes megoldás is.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
