Tudtad, hogy melyik Duna menti tájegységet hívták régen Kukkóniának?

A Pozsonytól Komáromig nyújtózó, a Duna, a Kis-Duna és a Vág között elterülő Csallóközre, Európa legnagyobb szárazföldi szigetére még a tatárjárás idejében ragadt rá állítólag ez a kellemes hangzású elnevezés, a Kukkónia, amely mögött az áll, hogy a helyiek a vöröshasú unka hangját utánozva adtak hírt egymásnak a nádasban az ellenségről.

Hogy így van-e, vagy sem, azt nem tudom, egy hivatalos turisztikai kiadvány hirdeti így a mára jelentősen átalakult Csallóközt, a vadregényes vízi világ a szabályozásoknak köszönhetően ugyanis lényegében eltűnt mára. Bár foltokban még kifejezetten fontos élőhelyeket találunk az Öreg-Duna mellett elterülő, a Szigetköznél jóval kisebb ágrendszerben, illetve a lefűződött morotvák és a szeszélyesen kanyargó Kis-Duna mentén, Csallóköz ma Szlovákia legtermékenyebb területei közé tartozik, lényegében egy összefüggő mezőgazdasági terület.

Hajómalom, aranymosás és a viza

A múlté lett Komárom Jókai által is megénekelt gazdag kereskedő múltja is, de az egykoron itt található több száz vízi- és úszómalomból is csak hírmondókat találunk már.

A nosztalgiázást az teszi még teljesebbé, hogy a malom előtt rendszeresen feltűnik egy csoport liba: jellegzetes rikácsolásuk feleleveníti a nem is olyan régi múltat, amikor Gúta környékén 17 úszómalom működött (de szerte az országban találkozhattunk úszómalmokkal, így Komárom mellett a Dunán is dolgoztak ezek a különös építmények). A hajómalmok a tél kivételével a folyókon álltak, sajátos kiépítésük megnövelte a folyóvíz sebességét a hajótest közepén elhelyezkedő malomkerék előtt. A ma múzeumként üzemelő hajómalomban minden egész órában van látogatás (általában magyar nyelvű vezetés is kérhető), a malom mellett pedig büfé üzemel, sőt, a közelben egy éttermet is találunk.

A mocsarak lecsapolásával, a zabolátlan Duna gátak közé szorításával az itt élők ősi foglalkozása, a halászat és az aranymosás is eltűnt. Pedig egykoron a Csallóköz egyik legértékesebb halfaja a Fekete-tengerből a Csallóköz csendes vizeibe ívni felvándorló óriási viza volt. Olyannyira, hogy a bécsi halpiacon egykoron külön standjuk volt a csallóközi vizásoknak!

Ahova még Cousteau kapitány fia is ellátogatott merülni

A másik kihagyhatatlan látnivaló Dunatőkés (Dunajský Klátov), ahol a Csallóköz egyik legszebb természeti látványossága, a Tőkési-Dunaág, valamint a partján található romantikus vízimalom vár ránk. A Tőkési-Dunaág a Kis-Duna jobboldali ága, különlegességét az adja, hogy az egykori folyómeder lezáródását követően vizét kizárólag a talajvízből és forrásokból nyeri. A bámulatosan tiszta vizű ág kiindulási pontján nem is alkot folyót, hanem csak vizenyős részek rajzolják ki a vízfolyást, ami a malomnál már tekintélyes folyó.

A folyó partján található Cséfalvay-vízimalom meglátogatása pedig szintén kihagyhatatlan csallóközi program, hiszen a felújított malom gondnoka az eredeti tulajdonos leszármazottja, így igazán különleges idegenvezetésben lehet részünk.

De ezzel még messze nem értünk végére a látnivalóknak. Somorján (Šamorín) találjuk a Csallóköz egyik legrégibb és egyben legszebb gótikus templomát, amelynek legnagyobb értékét a 13. és a 14. század között keletkezett gyönyörű falfreskók jelentik, s Gutor (Hamuliakovo) Árpád-kori templomát is érdemes felkeresni.

A felfedezés legjobb módja a kerékpár, az ún. Bősi-felvízcsatorna mentén való tekerés például nagyon népszerű, bringával egy sor másik látnivalót is becserkészhetünk, Somorja mellett csobbanni is lehet, de maga a csatorna már a Duna egy egészen más történetéhez vezet...

Összevont nyári lapszámunk vadregényes vízitúrákat mutat be a Kárpát-medence más vizein (Öreg-Túr, Dráva, Garam, Kis-Balaton), és egyben felvillantja az országra egykor oly jellemző vízi világot is (Ormánság, ősláp Bátorligeten). Vásárold meg összevont nyári lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el cikkünket! Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.