És azt, hogy mennyire hasznos lehet a nagyvárosok számára a globális éghajlatváltozás negatív hatásaihoz való alkalmazkodásban?
A városi erdők e különös változatának a kitalálója és megalkotója Akira Miyawaki botanikus és ökológus, ahogy több hazai médiumban is nevezik, a japánok Bálint gazdája volt. A Miyawaki-minierdőkkel egyre gyakrabban találkozni a világ nagyvárosaiban, s most már Budapesten is láthatók az első kísérletek.
A Miyawaki-módszer lényege és előnye, hogy városi környezetben az átlagosnál rövidebb idő alatt és hatékonyabban lehet kis erdőfoltokat létrehozni, amelyek évtizedek helyett már pár év alatt erdőszerű formát mutatnak.
Egy Miyawaki-erdő alig pár tíz négyzetméteres területére minél több őshonos fát és cserjét ültetnek, általában négyzetméterenként három csemetét. Első pillantásra túl sűrűnek tűnhet az ültetvény, de pont ez a módszer lényege. A napfény felé törekvő ifjoncok ugyanis élénk versengésbe kezdenek a fényért, és így az átlagosnál jóval gyorsabb ütemben kezdenek el nőni, évente akár egy méterrel is nagyobbak lesznek.
Hogy ez nem csupán hangzatos elmélet, arról bárki meggyőződhet Budapesten is. Budán a XI. kerületi, igen forgalmas Andor utcában a FŐKERT Nonprofit Zrt. 2022-ben alakított ki három Miyawaki-minierdőt, ahol összesen 240 csemetét ültettek el. A tabáni erdőcske fái jóval nagyobbak, azt gondolná az ember, hogy azokat jó pár éve ültették már, a valóság azonban az, hogy ezek a fák mindössze egy évvel idősebbek az Andor utcai csemetéknél, és tényleg meglepő, hogy milyen nagyot nőttek már egy év alatt is.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
