Látszólag egyértelmű dologról van szó, pedig nagyon tág fogalmat takar a címben feltett kérdés. A klímaváltozás következményei miatt pedig egyre gyakrabban fogunk hallani erről.
Májusi lapszámunkban bejárjuk a főváros 12. kerületében található, egyedülálló Beporzó tanösvényt, amelynek keretében beleshetünk a beporzó rovarok hihetetlenül gazdag világába, s azt is elmeséljük, hogy miért és hogyan kell védeni a városban is őket. De a beporzók kapcsán szó esik számos más olyan megoldásról is, amelyek segítségével egyszerre növeljük az emberiség alkalmazkodóképességét az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben és a biológiai sokféleséget. Például esőkertekről, vagy a centire vágott gyep helyett akár a magánkertekben is kialakítható vadvirágos rétekről és természetközeli kertekről.
Városi méhlegelő
Azokat a tevékenységeket, amelyek során azzal a céllal védünk-kezelünk és állítunk helyre természetes vagy az ember által már módosított ökoszisztémákat, hogy azokkal égető társadalmi-gazdasági kihívásokra találjunk választ, valamint egyszerre növeljük az emberiség alkalmazkodóképességét az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben és a biológiai sokféleséget is, természetalapú megoldásoknak nevezzük.
Beporzó barátaink
Érdemes megjegyezni a Természetvédelmi Világszövetség által létrehozott fogalmat, várhatóan egyre többet lehet vele majd találkozni a mindennapi életben is. Ha többet szeretnél olvasni erről a témáról, akkor keresd fel a Természetalapú Megoldások Magyarországi Hálózatának honlapját és olvasd el az ott található cikkeket és esettanulmányokat.
A Beporzó tanösvény bejárására pedig a május és a június a legideálisabb hónap. Vásárold meg májusi lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el a tanösvényt bemutató cikkünket! Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
