Az izlandi Geldingadalir vulkán kitörésének apropóján összegyűjtjük hazánk bazaltlátványosságait. Ebben a cikkben egyedülálló kürtőkitöltésekről lesz szó, amelyeken nem mellesleg hazánk legszebbnek mondott várromjai állnak.
A határon átnyúló Nógrád-Gömöri bazaltvidék 111, önállónak tekinthető bazaltkúpot, bazalttakarót, hasadék- és kürtőkitöltést rejteget, ezek közül vulkáni kúpból van a legtöbb, többek között a jól ismert Salgó és Somoskő. Ezen a geológiai, kulturális és történelmi értékekben hihetetlenül gazdag vidéken jött létre hazánk második, a táj különleges földtani és felszínalaktani értékeit központba állító ún. geoparkja, amely ráadásul határon átívelő kezdeményezés (Novohrad–Nógrád Geopark).
Somoskő vára
Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amelynek nem csupán tudományos és oktatási jelentősége van, de ritkasága, vagy pusztán esztétikai értéke miatt ökoturisztikai vonzerővel is bír. Tökéletes példája ennek Salgótarján és Fülek tágabb környéke, ahol nemcsak a szén- és kőbányászat múltját ismerhetjük meg, de világszinten is egyedülálló kürtőkitöltéseket és vulkáni kúpokat tanulmányozhatunk testközelből.
Ilyen egy vulkán belseje
A számos látnivaló közül igazi szenzációnak számítanak az erózió által kipreparált kürtőkitöltések, szaknyelven diatrémák. Ez így elsőre talán nem túl izgalmas, de nem véletlenül éppen ezeken, a környezetükből hirtelen és látványosan kiemelkedő csúcsokon állnak a környék ismert és kevésbé ismert várromjai. Éppen ezért ezeket látogatják a legtöbben, érdemes tehát kicsit körbejárni, mit is látunk ezeknél a vulkáni kúpoknál!
Ajnácskő
Pontosabban mit látunk, és mit nem látunk? Semmiképpen sem eredeti vulkáni formák ezek, hanem nagyon erősen lepusztult vulkáni roncsok. Tehát vulkáni krátereket itt ne keresgéljünk, de ettől még nagyon is látványos az, amit látunk, csak egészen pontosan hozzá kell képzelnünk a „vulkánt”. A földkéreg mélyreható törésvonalai mentén évmilliókkal korábban a felszínre nyomult, hatalmas mélységből származó kőzetolvadék először elvegyült a magas víztartalmú felszíni kőzetekkel, s ez heves robbanásos vulkáni működést produkált. Így alakultak ki a kevésbé ellenálló vulkáni törmelékből álló tufagyűrűk és kráterek, amelyek később az erózió hatására lepusztultak.
A puhább kőzetek elmállását követően láthatóvá vált az egykoron a kőzetbe benyomuló és a kürtőben megrekedt, környezeténél sokkal ellenállóbb láva.
Ezért aztán amit ma látunk, azt a szakemberek úgy hívják, hogy az erózió révén a felszínen kipreparálódott vulkáni kürtő, amely nem mellesleg tökéletes metszetét adja a több millió évvel ezelőtti földtörténeti eseményeknek.
Vár állott, most kőhalom
Hihetetlen tehát, de a puhább kőzetekből felépülő krátert eltüntető erózió hatására az egykori vulkán belsejét látjuk, s erre épültek nevezetes váraink is. Somoskő, Salgó és Fülek vára mellett azonban kevésbé ismerteket is találhatunk ezen a páratlan vidéken! Sőreg (Šurice) mellett található egy 84 méter magasan a környezete felé emelkedő sziklatű, a Bagolyvár (Soví hrad), amelyen egykoron a tatároknak is ellenálló Dánoskő vára állott. Ebben az időszakban keletkezhetett a szikla leglátványosabb antropogén látnivalója, egy kb. három méter átmérőjű és hat méter mély víztartály, amelyet a szikla legmagasabb platóján véstek ki a várvédők vízellátásának biztosítására. És ne feledkezzünk meg a bazaltvidék szimbólumának is tekinthető Ajnácskő váráról sem, amely neves földrajztudósunk, Hunfalvy János szerint ott található „hol a történelem a mesével összefolyik”.
Bagolyvár
