Annak idején nyolc magyar szürke ökör húzta fel a dombtetőre, ahol szentmisével ékesített szertartás keretében több mint száz palóc legény és férfi húzta kötéllel a helyére a palócok összetartozását jelképező hatalmas keresztet.
Tizenkét főből álló huszárbandérium vezette fel a keresztet húzó virágokkal feldíszített ökrösszekeret, amit a felszentelést végző papok, illetve népes ünnepi kíséret követett. Ha csak ennyit tudnánk az eseményről, azt is hihetnénk, mindez valamikor réges-régen volt, holott ez a jeles alkalom 2005 nyarán történt a Cserhát dombokkal fodrozott szívében, Herencsény határában. A kevesebb mint 600 lakosú falu fölé emelkedő 310 méter magas Gyürki-hegy tetejére a Pekár István – a herencsényi születésű volt Duna TV-elnöke – által vezetett palóc egységmozgalom kezdeményezésére állították a palócok együvé tartozását jelképező keresztet, amely 12 méteres magasságával már messziről vonzza a tekintetet. Maga a keresztállítás a Kanadából hazatért – egyébként nem palóc – Dichmann Tamás ötlete volt.
Gyürki-hegy tetején áll a Palócok Vigyázó Keresztje
A misét Beer Miklós váci megyéspüspök celebrálta, ünnepi beszédet mondott több magyarországi és szlovákiai országgyűlési képviselő, egyházi és társadalmi személyiség. A mise során a palóc falvak népviseletbe öltözött küldöttei egy – a községükből hozott – marék földet helyeztek el a kereszt tövéhez.
A kereszt állításának célját a kezdeményezők felhívásukban fogalmazták meg: „Mi palócok a 20. század kataklizmái következtében két ország végvidékének nehéz sorsú népévé váltunk. Nincsenek gazdasági sikereink, falvaink lakossága elöregszik, fogy. Csak egyben vagyunk különbek környezetünknél: állhatatosságunkban, hitünk, szokásaink őrzésében. Fogjunk össze, és mutassuk meg, hogy a Jóisten egyesítő erejével felül tudunk emelkedni nehézségeinken.”
A kereszt környezetére ráférne már a felújítás, de a kilátás így is fenséges
A környéken lakó palócok azóta minden évben felzarándokolnak a kereszthez, és az annak tövében lévő barlangkápolnához, ami napjainkban sajnos elég romos állapotban várja felújítását. A barlangkápolna tetején fedett kilátóteraszról csodálhatjuk a festőien szép cserháti tájat, benne az alattunk elterülő Herencsényt, a határában álló egykori Haraszti falu romtemplomát, a környék számos magaslatát, köztük a jellegzetes Szanda-hegy kettős csúcsát, rajta a panorámás várrommal. A távolban a Börzsöny pompás vonulatában gyönyörködhetünk.
A távolban a Börzsöny pompás vonala látszik
A térképen „Palócok vigyázó Nagy keresztje” néven szereplő kilátóhelyhez a Herencsényen is átvezető – Nagyoroszit és Pásztót több mint 80 kilométer hosszú – Palóc Piros vándorút piros háromszög leágazásával érhetjük el. A csupán néhány száz méteres kaptatós leágazás igazán megéri a fáradozást: itt a Cserhát szívében valóban mesés kilátásban lehet részünk.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
