A helyes megfejtéshez még annyit segítünk, hogy 1903-ban adták át, és 2020-as felújításáig az eredeti gépeivel működött. Ha még így sem ugrik be a válasz, kattints a képre, mert most mindent megtudhatsz róla és a felfedezésre váró, vadregényes környékéről.
Báró Harkányi János földbirtokos létesíttette az ország első törpe vízerőművét, amelyet1903-ban adtak át egy egykori vízimalom helyén. A Hernád folyó erejét kihasználó gibárti erőmű eredetileg a Harkányi-uradalom energiaigényét elégítette ki, de még a viszonylag távoli Szerencs cukorgyárának és a falunak is adott áramot. Műszaki kuriózumnak számít, hogy hazánk legrégebbi törpe vízerőműve 2020-as felújításáig az eredeti Ganz gyártmányú gépeivel működött, ugyanakkor a főbb darabjait a mai napig nem kellett cserélni, még a tengelyeket sem, amelyek olajperselyben futnak. Ezeket úgy tervezték, hogy még csak véletlenül se szennyezzék a folyót; a turbina csapágyát kezdetben Dél-Amerikából hozott, speciális fából készítették.
Az időközben műemlékké nyilvánított erőmű berendezéseit és épületét néhány éve újították fel egy 1,1 milliárd forintos beruházás keretében: a régi turbinákat magasabb hatásfokú, korszerű darabokra cserélték, ami 70%-os teljesítménynövekedést eredményezett. A 2020 második felében történt műszaki átadás óta a kiszerelt, régi szerkezeti elemek megtekinthetők az erőmű belterületén és a település központi részén. Az erőmű – előzetes időpont-egyeztetés után – látogatható, ennek mikéntjéről ide kattintva tudhattok meg többet.
Az „ismeretlen” Hernád-völgy
Az Országos Kéktúrát teljesítők ugyan már járhattak a gibárti erőműnél, hiszen egy bélyegződoboz is található az erőmű kapuján, ám a vadregényes Hernád-völgy a mai napig nem kap akkora figyelmet a természetjáróktól, mint amennyit az adottságai révén megérdemelne. Ez azért is sajnálatos, mert ez a Tokaji (Zempléni)-hegység és a Cserehát között húzódó terület gyalog-, kerékpár- és vízitúrákra egyaránt tökéletes lehetőségeket kínál.
A meglehetősen ingadozó vízjárású Hernád folyó a Király-hegy északi oldalától 286 kilométer hosszan kanyarog a Hernád-völgyben, amelyből 168 kilométert szlovák területen tesz meg, miközben Abaújnádasd és Abaújvár között 11 kilométeren határfolyó, majd további 118 kilométer megtétele után Sajóhídvég közelében ömlik a Sajóba. Gyakorlott vízitúrások egy bő hét alatt végigevezhetik a teljes folyót vagy 4 nap alatt a magyar szakaszt, ahol természetesen remek 1-2 napos, rövidebb túrák közül is válogathatunk a helyi vízitúra-szervezők kínálatában. A hazai szakaszon az államhatártól egészen a vizsolyi hídig vadregényes, technikás arcát mutatja a folyó, ezért kisebb kajak vagy kenu alkalmas leginkább a túrákhoz, a gibárti és a felsődobszai duzzasztók felett viszont már csendes, szinte sík vizű a folyó, így családok és gyermekek számára is kifejezetten alkalmas vízitúrára.
Gyalogtúrázók és kerékpárosok paradicsoma
Bár a legtöbben az Országos Kéktúra 25. és 26. szakaszát teljesítve járnak ezen a környéken, érdemes ide visszatérni, és egy kicsit jobban felfedezni ezt a természeti szépségekben és történelmi műemlékekben meglehetősen gazdag környéket. Példaként mindjárt a Magaspart tanösvényt említhetjük meg, amely a Hernádbűd és Gibárt között található Gata-földvártól (vagy más néven Pogányvártól) indul. A tanösvény hossza nem mindennapi, összesen 26 kilométer, szintemelkedése pedig 380 méter, ám ha ezt végigjárjuk, tökéletesen megfigyelhetjük a folyó környezetre gyakorolt hatásait, amelyek közül a suvadás az egyik leglátványosabb. A Hernád bal partján, az agyagos talajrétegen helyenként a 100 méter vastagságot is eléri a homok és a lösz, amely évente 5–10 centimétert kúszik a folyó felé, a partot elérve pedig beleomlik.
Természetesen bringával is nagy élmény bebarangolni a vidéket, köszönhetően a lankás dombokon átvezető, kis forgalmú utaknak és a környéken kialakított vagy átvezető kerékpárútszakaszoknak, de a mountain bike-osok sem fognak csalódni terepezés közben. És végezetül itt egy tipp bringásoknak: az EuroVelo 11 Szlovákia felől Kéked mellett lépi át a határt, és innen vezet Sárospatak irányába. A hivatalos útvonalról letérve, és a Hernád-völgyet választva kerékpárral fedezhetjük fel a folyóvölgy, a Tokaji (Zempléni)-hegység és a Cserehát szépségeit, majd a Hernád-torkolatot elhagyva Tiszaújvárosnál csatlakozhatunk ismét vissza a fővonalba.
Még több információt, látnivalót, szállás- és túratippet a hernad-volgy.hu oldalon találhattok.
Jelen cikk tartalma nem feltétlenül tartalmazza az Európai Unió álláspontját. A megjelenés a REJOICE - SKHU/1902/1.1/114 projekt keretében valósult meg.
#REJOICE
