Tudtad, hol van Magyarország egyik legnagyobb légópincéje?

Sokan nem tudják, de nem is olyan régen még jelentős olajkitermelés zajlott Zala megye délnyugati részén aminek Lovászi volt a központja. Egészen pontosan 1940 végén kezdődött meg a szlovén határ mellett fekvő kis településen a kitermelés az L1-es nevű kúton (L, mint Lovászi), majd a kezdeti sikereken felbuzdulva több tucatot állítottak munkába: 1941 végére a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) már 22 kúton keresztül 138 ezer tonna kőolajat és 39 millió köbméter földgázt termelt.

A terület infrastruktúráját folyamatosan fejlesztették, az ötvenes évek közepére már 150 darabot számlált a kúthálózat, ám a termelés üteme lassult, a hatvanas évek első felében már az évi 100 ezer tonnát sem haladta meg a kitermelt kőolaj, a hetvenes évek derekára pedig 20 ezer tonnára csökkent. Természetesen rengeteg embert is vonzott a fekete arany, a Lovászi Kőolajtermelő vállalat fénykorában, 1960-ban nem kevesebb, mint 1352 fő volt helyi ipari munkások száma.

És ezzel el is érkeztünk a címben és a bevezetőben emlegetett légópincéhez, ugyanis a második világháború, és az azt követő hidegháborús helyzetben fontos volt, hogy megóvják ennek a stratégiai ágazatnak a dolgozóit. Ennek köszönheti a létrejöttét a lovászi légópincerendszer, amit az ötvenes évek elején építettek ki a Déli Védelmi Rendszerrel egy időben.

A helyi önkormányzat tulajdonában és működtetésében lévő pincerendszer egy részét pályázati forrásból sikerült felújítani és korszerűsíteni a közelmúltban, valamint ebből valósítottak meg egy interaktív kiállítást is a helyen. Mivel egy atomtámadásra is számítottak, saját kút- és vízhálózata, valamint levegőztető rendszere is volt a pincerendszernek, ahová 1000 főt lehetett volna bezsúfolni padokra ültetve

Ennyi ember esetében mindössze két napig tartottak volna az óvóhely tartalékai, de nem is terveztek többre, így például élelmiszerraktárakat nem is alakítottak ki, és vécéből is mindössze pár darab volt, ezekből kettő megmaradt mutatóba.

Az egészen különleges hangulatú helyet bárki felfedezheti egy bő kétórás vezetett túra keretei között, amire előzetesen kell jelentkezni. Fontos, hogy mint a „rendes” barlangokban, az óvóhelyen is átlagban tíz fok körül van a hőmérséklet, ezért nyáron, még a legnagyobb kánikulában is ajánlott a meleg ruha.

Ha szeretnél még többet megtudni erről a különleges helyről, valamint a déli határunk mellett húzódó Déli Védelmi Vonalról, akkor szerezd be a legfrissebb Turista Magazint, mert egy szuper helyszíni riport keretei között mutatjuk be a környéket.