Mai ismereteink szerint Baja szomszédságában, a Gemenchez tartozó pörbölyi erdőrészben, a Móricz-Duna partján áll hazánk legvastagabb törzsű fája. Átöleléséhez 7-8 ember kell.
Idén júniusban a Bajai Települési Értéktárba is felvették azt a fűzfafélék családjába tartozó csomoros fekete nyárfát (Populus nigra), ami törzskörméretével már 2013-ban felkeltette a dendrománok figyelmét. A vastagsági rekord már akkor beigazolódott. Jelenleg a Pósfai György biológus-kutató által mért legfrissebb (2021) adat szerint a pörbölyi „Titán” 1205 cm törzskörméretű. A 35 méter magas fekete nyár a becslések szerint 100 éves és sarjak összenövésével alakulhatott ki, ugyanakkor egy gyökérzettel rendelkezik. A fa 4 méter magasságban négy egyenes törzsre osztódik.
Hogyan mérik a törzskörméretet?
Vannak felfelé szélesedő törzsek, talajközelben szétágazók, dudorosak, karéjosak, előfordulnak mellmagasságban kikönyökölő oldalágak – hogyan lehet így összehasonlításokat tenni? A törzskörméret megállapítása hagyományosan mellmagasságban történik. Precízebb erdőmérnökök 130 cm talajszint feletti magasságnál mérnek, azonban a legkörültekintőbben akkor járunk el egy mérésnél, ha a talaj szintje és 130 cm magasság között mérjük a lehető legkisebb körméretet: fektessük úgy fel a mérőszalagot, hogy a lehető legkisebbet mutassa! Ez azt is jelentheti, hogy nem egy síkban fekszik a szalag, hanem kerülgetve a göcsörtöket – olvasható Pósfai György, Magyarország legnagyobb fái - Dendrománia című könyvében.
A mexikói Oaxaca állam közepén, Santa María del Tule település központjában áll a világ legvastagabb törzsű fája. A 2000 évesnél is idősebb mocsárciprus (Taxodium mucronatum) törzsének kerülete több mint 45 méter, átmérője meghaladja a 14 métert. Számítások szerint a 42 m magasra nőtt növény térfogata 800 m³-nél is több, tömege pedig eléri a 630 tonnát.
Mivel a fekete nyárfa igen gyorsan növekszik, rengeteg fényre, vízre és tápanyagra van szüksége a fejlődéshez. Ezért élettere szűk, nagyrészt csak ligeterdőkben, illetve közvetlenül a folyók napos, világos partján tenyészik. Sajnos a „Titánt” az egyre szárazabb klíma, illetve a csökkenő talajvíz egyre inkább veszélyezteti.
A hazai titán megközelítése
Ha saját szemünkkel is megcsodálnánk ezt a faóriást, akkor a legegyszerűbben az 55-ös útról letérve, a bajai Duna-híd lábánál lévő Potyka csárdától indulva közelíthetjük meg. A zöld nyárfalevél jelzést követve kb. 4 km-es gyaloglással érünk a faóriáshoz.
