Az idén 191 éves híd, bár nem olyan kecses, mint a velencei Sóhajok hídja, és nem is egy Ponte Vecchio, mégis sokunk szívét megdobogtatja a látványa.
A maga 167,3 méteres teljes hosszúságával a Hortobágy folyó felett átívelő, a Hajdú-Bihar megyei Hortobágy község és egyben a Hortobágy kistáj szimbólumaként számontartott Kilenclyukú híd a rekorder.
De miért is van éppen kilenc ív a híd alatt? Több legenda is született a kérdés megválaszolására, ezek közül talán az egyik legismertebb Rózsa Sándorhoz, az Alföld híres betyárjához köthető. A monda szerint egyik alkalommal, amikor a betyár a csárdában iddogált, jött a hír, hogy pandúrok közelednek. Fel is pattant rögvest Rózsa Sándor a lovára, hogy átkeljen a túlpartra, ám ekkor még nem volt híd a Hortobágy folyó felett. Így megpödörte a bajszát, és ugyanazzal a mozdulattal, amivel felpattant, gyorsan le is szállt a lóról. Ezt látván szeretői, szám szerint éppen kilenc tüzes menyecske, egymás nyakába borultak, hogy rajtuk keresztül tudjon a betyár a Hortobágy egyik oldaláról a másikra menekülni.
A valóság azonban ennél jóval prózaibb: a kilenc boltívre támaszkodó, Povolny Ferenc (1777–1847) tervezői munkásságát dicsérő, klasszicista stílusú építészeti alkotás 1833-ra készült el. Több mint hat évig épült. Helyén eredetileg egy 1697-ben létesített fahíd állt, amely egy jelentős, Debrecent Pest-Budával összekötő kereskedelmi, illetve marhahajtó útvonal részét alkotta.
A Kilenclyukú híd pillérei szomolyai dácittufából készültek, a járófelületét alkotó kockakövet pedig Hegyaljáról szállították az építkezés helyszínére.
A Hortobágyi Nemzeti Park egész területét – a Kilenclyukú híddal, a hortobágyi csárdával és a szekérállással egyetemben – 1999-ben vették fel az UNESCO világörökségi listájára.
A cikk 2022 augusztusában jelent meg először.
