Hazánk legnagyobb tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő barlangja a Bükkben található, és elsősorban nem a méretével, hanem felszínre szakadt ablakával gyönyörködteti a természetjárókat.
A Bükk-fennsík nyugati részén található Kőrös-barlang vagy Kőrös-lyuk földtani értékeinek köszönhetően 1993 óta fokozottan védett, és Magyarország legmagasabban (932 m) fekvő barlangja. A környező csúcsok névadói (Kőris-hegy, Kőrös-bérc) az egykor itt – bár csak kevés példánnyal – előforduló magas kőrisek lehettek, a barlang pedig a szomszédos Kőrös-bérc közelsége miatt kapta a nevét.
A turisták számára az inaktív forrásbarlang legfőbb attrakcióját a tágas, felszínre nyíló mennyezeti ablaka adja, ami a mészkőben kialakult barlangoknál egyáltalán nem ritka jelenség, viszont annál izgalmasabbá teszik a hely látványát.


Az 1850-es évek óta geológusok és régészek számos alkalommal vizsgálták az egyébként bárki számára szabadon felkereshető, 42 méter hosszú üreget. A mészkőben kialakult, tágas járatból a jégkori állatvilág gazdag leletanyaga, valamint a felszínről már rég lepusztult miocén kori üledékréteg került elő. Barlangi medve és barlangi oroszlán csontjain kívül újkőkorszaki tárgyak, cserépedény-töredékek is napvilágra kerültek, tehát a barlang nem csupán állatok menedéke volt.