Tudtad, melyik Magyarország legmagasabban fekvő városa?

A Bakony kapujaként is emlegetett Zirc központja közel 400 méterrel haladja meg a tengerszintet, s ezzel az ország legmagasabban fekvő városának számít. Igaz, csak 1984 óta város, de a település már a középkortól a környék központjának számított.

De nem csupán a legmagasabb fekvésű város és arborétum címmel büszkélkedhet. Zirc története szorosan összefonódott a ciszterci rend megjelenésével és áldásos tevékenységével. A történeti források a település alapítását 1182-re datálják, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvaux-ból érkező ciszterci szerzetesek megtelepedtek a környéken, és monostort, templomot építettek maguknak. Az évszázadok alatt pedig európai hírű szellemi és gazdasági központot hoztak létre a Bakony aljában.

Apátság

Zirc jelképe és egyik legismertebb nevezetessége a ciszterciek apátsága, amelynek barokk stílusú kéttornyú templomát már messziről kiszúrják a városban sétálók.

Az a barokk bazilika, amelyet most látunk (illetve annak az első verziója), 1732-től 1752-ig épült részben a régi templom köveiből, attól nagyjából száz méterre. A sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek vették birtokba. Érdekesség, hogy egy épen megmaradt, középkori pillért most is láthatunk odakint, az út mellett, közvetlenül a kerítés szomszédságában. Érdemes megnézni, hasonlóan a középkori romokhoz, amelyekhez az arborétumon keresztül juthatunk el.

Könyvtár

Az apátság második emeletén található műemlék könyvtár egyedülálló az országban, 65 000 kötetet számlál, és az az első példányokat még az alapításkor érkező heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. A kötetek között olyan kuriózumok is megtalálhatók, mint Werbőczy István 1571-es Hármaskönyvének magyar nyelvű kiadása, valamint a Thúróczy-krónika 1488-as augsburgi kiadása is.

A gyűjtemény szakvezetéssel látogatható. A séta során felkereshető nagyterem 1820-1830 közt készült intarziás berendezése a könyvtár leghíresebb értéke.

Arborétum

Az apátsághoz tartozó másik fontos látványosság a közel 20 hektáron fekvő, varázslatos arborétum, amely Magyarország legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, ami egyben az egyik legépebben fennmaradt angolkert hazánkban. Telepítését a 18. század második felében kezdte meg a ciszterci rend.

A park 1951 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület.

A főbejáratnál halastó terül el, amit az 1700-as évek elején mesterségesen alakítottak ki, nem csak az esztétikum kedvéért, létrejöttének praktikus oka volt: a böjt alatt tilos volt a húsfogyasztás, és a szerzeteseknek halra volt szükségük, amit a tó biztosított az legegyszerűbben.

Bakony Múzeum

Az apátság épületében található a Bakonyi Természettudományi Múzeum, amely a hegység élővilágát hivatott bemutatni. A kitömött állatokat, a megszámlálhatatlan cincérből, lepkéből, szarvasbogárból álló rovargyűjteményt és a megjegyezhetetlen nevű kristályos kőzeteket bemutató tárlók mellett olyan különleges, jégkorszaki leleteket is láthatunk itt, mint barlangimedve- és mamutcsontvázak.

Regulyversum

Valljuk be, van érdekesebb dolog a finnugrisztikánál. Viszont a Reguly Antal Múzeumban lévő kiállításnál aligha akad hazánkban olyan tárlat, amely izgalmasabban mutatná be a furcsa nevű uráli népek világát és szemléletesebben a finnugor nyelvrokonság nyomait. Ha Zircen járunk, megéri benézni az interaktív elemekkel, játékokkal és látványos vizuális eszközökkel is ellátott kiállításra, ahol egy kivételes ember és tudós személyiségén és utazásain keresztül ismerhetünk meg egy távoli, mégis valahol rokon kultúrát.

És ha bejártuk Zirc belvárosát, érdemes a közeli Pintér-hegyi tanösvényen egy sétát tenni, ami mindössze 5 kilométer hosszú, és 17 állomásból áll. Amennyiben pedig a Bakony sűrűjébe vágynánk, ebben a cikkünkben öt különböző, rövidebb és hosszabb bakonyi túraútvonalat ajánlunk, amelyek között a gyerekes családok és a gyakorlott túrázók is megtalálhatják kedvencüket.