Ha gyepeken, réteken sétálunk, gyakran találkozhatunk fűben ugráló rovarokkal. De vajon szöcskét vagy sáskát látunk? Hajlamosak vagyunk összekeverni őket.
A szöcske és sáska szavakat gyakorta használjuk szinonimaként. Pedig a kettő nagyon nem ugyanaz. De hogyan tudjuk eldönteni, hogy melyik a szöcske és melyik a sáska?
Első szembetűnő megkülönböztető jelük a csápjuk, illetve annak hosszúsága.
A sáskák csápja igen rövid, hossza nem éri el a testhossz felét. Ezzel szemben a szöcskék csápostora gyakran az állat testénél is hosszabb – írja ismertetőjében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
Szürke avarszöcske
A másik szabad szemmel is látható eltérés a nőstények esetében a szöcskék feltűnően hosszú tojócsöve, amelyről az alrend (tojócsövesek – Ensifera) is kapta a nevét. Ebbe a rendszertani csoportba tartoznak még a szöcskék közeli rokonai, a tücskök is. A nőstény sáskáknak ugyanakkor csak rövid, alig látható tojókampói vannak, erre utal az alrend neve (tojókampósok – Caelifera) is. Ha ezt is sikerül megfigyelnünk, akkor egy újabb nagy lépést tettünk a pontos azonosítás felé.
Mindkettő képes hangadásra, amelynek szerveiben, módjában szintén különböznek. A sáskák a jellegzetes „zizegő” hangot az első pár szárnyak hátsó lábakhoz dörzsölésével adják, hallószerveik a potrohon találhatók.
Közönséges rétisáska
A szöcskék első szárnyaikat dörzsölik egymáshoz, ezzel a közelebbi rokonaikhoz, a tücskökhöz hasonló, ciripelő hangot hallatnak. Hallószerveik az első lábakon találhatók.
Továbbá, míg a sáskák nappal aktív növényevők, addig a szöcskék szürkületkor vagy éjjel aktívak, és többnyire mindenevők, de előfordulnak köztük ragadozók is.
Reméljük, hogy a felsorolt jellemzők alapján könnyebben be tudjátok azonosítani, hogy milyen ugráló rovart volt szerencsétek megpillantani.
A cikk először 2022 augusztusában jelent meg.
