Tudtad, mikor és hol rendeztek hazánkban először tájékozódási futóversenyt?

Skandinávián kívüli első alkalommal Magyarországon szerveztek tájfutó versenyt. Ennek a jeles eseménynek emléktáblája is van egy kirándulók által jól ismert fővárosi helyszínen.

A tájfutás skandináv eredetű, viszonylag fiatal sportágnak mondható. Kezdete katonai eredetű: a kiképzés során a katonák térképpel és tájolóval végeztek tájékozódási feladatokat a terepen. Nem sokkal később a dolog sporttá nőtte ki magát, 1897. június 25-én Bergenben (Norvégia) meg is rendeztek egy „tájfutó” erőpróbát, ami a későbbi tájfutó versenyek ősének tekinthető.

Az első magyar, és egyben az első Skandinávián kívül rendezett tájékozódási futóverseny 1925. január 25-én zajlott Hűvösvölgyben. Ennek emléktábláját a Gyermekvasútnál, a Kisvasút Pihenő falán találjuk.

Az idén már száz éve, hogy Ripszám Henrik (festőművész és atléta) megszervezte az első versenyt, aki az orosz hadifogságból Skandinávián keresztül tért haza, az út során pedig megismerkedett a tájfutással. Az első versenyen mezőnye még vegyes volt: atléták, sífutók, turisták, birkózók, tornászok, sziklamászók, evezősök mérték össze erejüket.

A folytatásra azonban egészen a negyvenes évekig kellett várni. Lényegében ekkortól kezdett hazánkban beindulni a sportág. Két irányzat alakult ki: az egyik a tájékozódási feladatok megoldására fektette a hangsúlyt, ez vezetett a mai túraversenyekig; a másik irányzat a sportág fizikai oldalát, a gyors feladatmegoldást is fejlesztette. Az egyre népszerűbb sportág hatására 1961-ben megalakult a Nemzetközi Tájékozódási Futó Szövetség (IOF), melyben Magyarország alapítóként vett részt. A Magyar Tájékozódási Futó Szövetség 1970-ben vált önállóvá, addig a sportág a természetjáró egyesületeken belül, szakosztályként működött.

Kapcsolódó cikkek