A mai Magyarország területén egy alkalommal kiugróan magas, 6,3-as erősségű földrengés pusztított.
Általában legfeljebb 2,5-3,0 magnitúdójú földrengések következnek be Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy bár az esemény észrevehető, de nem okoz komoly károkat. Ezért is meglepő, hogy 1763. június 28-án Richter-skála szerinti 6,3-as földrengésben volt részünk. A földmozgás még Lipcsében és Drezdában is érezhető volt. Az eset során 63-an haltak meg, és több mint 120-an megsérültek.
Az epicentrum Győrtől északkeletre és Komáromtól északnyugatra helyezkedhetett el. Komárom épületeinek harmada leomlott, számtalan jelentős sérüléseket szenvedett, tulajdonképpen csak az épületek 9%-a maradt sértetlen. Ezt onnan tudjuk, hogy Mária Teréziának köszönhetően fennmaradtak dokumentumok a keletkezett károkról.
Érdekesség, hogy a helyzetből a módosabb emberek jöttek ki rosszabbul, az ő kőházaik vagy éppen palotáik kevésbé bírták a rengéseket, mint a parasztok vályog-fűzfavessző kunyhói.
Győrben és Zsámbékon is pusztított a földrengés. A zsámbéki romtemplom észak fala például (az épületről ebben a cikkben olvashatsz részletesen) ennek köszönhetően dőlt össze. A templomot egyébként most tervezik visszaépíteni, mert úgy tűnik, romként nem lehet hosszabb távon konzerválni.
A főrengést még évekkel később is mellékrengések követték, 1773-ban Komárom 500 háza pusztult el. Ezután olyan 20 évente megismétlődött a természeti katasztrófa, de 1850 után vége szakadt.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
