Ennek a fővároshoz közeli, eldugott és természeti értékekben gazdag kirándulóhelynek nem akármilyen története van.
Ezt a nagy múltra visszatekintő szakrális helyet az elmúlt évtizedekben átkeresztelték, felrobbantották, dögkutat ástak benne, majd szemétlerakónak használták, napjainkban pedig meseszép völgyszorosként ismert a kirándulók körében. Így lehetne röviden és tömören összefoglalni a Budakeszi határában megbúvó Mária-szurdok múltját, amely feltehetően még a kereszténység előtti időkig nyúlik vissza.
Az egyedi hangulatot árasztó, páfrányokkal és borostyánnal benőtt látványos sziklaformákat bemutató rövidke kis kanyon fő nevezetessége a Mária-szikla, ami napjainkban újra a Mária-kultusz egyik természetes kegyhelye. Alig pár évtizede ez még aligha volt lehetséges, mert a kommunista pártvezetés nem nézte jó szemmel a keresztény hitéletet, ezért nem csupán átkeresztelte a völgyet Meteor-szurdokká, a benne vezető ösvényt Stromfeld Aurél-útra, (Tanácsköztársaság hadseregének vezetője), hanem a szentélynek otthont adó Mária-szikla kis barlangját is berobbantották. A hívek távol tartásához persze ez sem volt elég, ezért dögkutat ástak a szikla mellé, amitől a völgyben kimondottan kellemetlenné vált a levegő.
A völgy évtizedeken át tartó hányattatott sorsa még a rendszerváltást követően sem ért véget. Egyesek sokáig szemétlerakónak használták a völgyet, aminek nyomait lelkes önkéntesek és az önkormányzat közös erővel tüntették el, hogy napjainkra újra természetes és üde környezet fogadja az idelátogatókat.
Egyre szűkülő völgyszorosba vezet a Mária-út
A Mária-szurdok értékeiről, lenyűgöző látnivalóiról bővebben Egy csöppnyi vadon a főváros határában – Mária-szurdok című cikkünkben olvashatsz, amiből az is kiderül, hogy nem csupán a völgyszoros, hanem annak meredek partfalai is élményt tartogatnak.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
