A Tündérkertek a növényvilág mangalicamozgalmai, ugyanis céljuk az eltűnőben lévő őshonos magyar gyümölcsfák felkutatása és megmentése. A kezdeményezés fontosságát jelzi, hogy a köztársasági elnök is felkeresett egyet.
A Pilisi Parkerdő Zrt. 2011-ben csatlakozott a Kovács Gyula erdész-pomológus által életre hívott országos Tündérkert-mozgalomhoz, és kezdte meg a Budakeszi Erdészetnél található gyümölcsöskert, a Budakeszi Tündérkert létesítését, ahol jelenleg 285 fafajtát őriznek.
A gyakorlatban egy többhektáros területet kell elképzelni, ahol kisebb-nagyobb, de inkább kisebb facsemeték meredeznek az égnek, rajtuk egy cetli hirdeti az eredetet. Beszédesek a nevek, mert volt köztük „ismeretlen” feliratú és „Petőfi körtefája” is, a cél azonban közös: a Kárpát-medence őshonos gyümölcsfajtáinak megőrzése. Ez a kezdeményezés bővült ki 2013-ban a Zsámbéki-medence-gyűjteménnyel, amely a térség őshonos gyümölcsfáit hivatott egy helyre gyűjteni. Ennek az utóbbi kezdeményezésnek igazi közösségépítő ereje volt és van a környéken, mert a különböző felhívásokra rengetegen jelentkeztek, így igazi növényritkaságok bukkantak fel.
Jelenleg a Kárpát-medencében mintegy 150 Tündérkert található, miközben több száz közösség, önkormányzat, iskola és plébánia állt a mozgalom mellé az őshonos gyümölcsfák megőrzése érdekében.
A Tündérkert létesítése során a Pilisi Parkerdő Zrt. szoros kapcsolatot alakított ki a térség önkormányzataival és olyan helyi civil szervetekkel, mint Budakeszi Város Német Önkormányzata, a Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház, a Budakeszi Hagyományőrző Kör Egyesület, valamint a Budakeszi Szépítő Egyesület. Kialakult az együttműködés a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karával is, amely keretében a hallgatók képzésének támogatása is biztosított a Budakeszi Tündérkertben.
A gyümölcsoltási szezon apropóján látogatott el a köztársasági elnök a Budakeszi Tündérkertbe, ahol megtekintette az oltási procedúrát, és kapott egy kis ízelítőt a végeredményből, ami lekvár, aszalt gyümölcs és pálinka formájában került az asztalra. Áder János példás vendéként viselkedett, mert az egész repertoárt végigkóstolta, kihasználva azt a munkaköri előnyt, hogy szolgálati sofőr gondoskodik a helyváltoztatásáról.
„A génbankként is működő Tündérkertek arra jöttek létre, hogy megmentsék a régi, jól bevált gyümölcs- és fafajtákat, mert ezek a növények olyan tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyekre egyre inkább szükség lesz a klímaváltozás miatt, például nagy a szárazságtűrésük" - mondta a bemutatón az államfő, aki példaként említette azt is, hogy Norvégiában a föld mélyében hoztak létre egy génbankot, ahová a világ különböző pontjairól gyűjtik be a magvakat, hogy azokat később szaporítóanyagként lehessen használni.
„Társaságunk tevékeny részt vállal az őshonos gyümölcsfajok megmentésében mind a Kárpát-medencében, mind régiós szinten, például a Zsámbéki-medencében, továbbá eltökéltek vagyunk a gyümölcsgazdálkodáshoz kapcsolódó, helyi kulturális értékek megőrzésében is. A jövőben további beruházásokkal kívánjuk továbbfejleszteni a Budakeszi Tündérkertet, és még szélesebb körben, még többeket szeretnénk bevonni ez irányú szakmai tevékenységünkbe. Igazi közösségformáló feladat ez, ahol az erdei életközösség egészével foglalkozó erdész, hivatásánál fogva fontos szerepet tölthet be” - nyilatkozta a bemutatón Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.
Kapcsolódó cikk:
Tündérkert a Zsámbéki-medencében
