Rekordszámú utódot nevel egy gyöngybagoly a Dévaványa–Ecsegi-pusztákon. A tíz fióka mindenképpen soknak számít egy fészekaljban.
A Körös–Maros Nemzeti Park Dévaványa–Ecsegi-puszták részterületén a bőséges táplálékfelhozatalnak köszönhetően idén jelentősen növekedett a ragadozó madarak állománya. Akad olyan gyöngybagoly is, amely egyszerre tíz fiókát nevel – olvasható a nemzetipark-igazgatóság honlapján.
Illusztráció
Mint írják, a kisemlősök számának emelkedése megmutatkozott a velük táplálkozó ragadozómadár-fajok állományának növekedésében is. A korábbinál jóval több egerészölyv és bagoly fészkelt a területen. És örömhír, hogy sok éves kihagyás után ismét költöttek itt réti fülesbaglyok, melyek főként mezei pockokkal táplálkoznak.
A jelek szerint a gyöngybaglyok is jól éltek ebben az évben. A nyári esős periódus ellenére számottevő tojásszám-növekedés történt. Az egyik ismert költőhelyen, egy pusztai hodályban első költésben hat, a másodikban pedig tíz fiókát találtak a szakemberek, ami arra utal, hogy nagyon jó ennek a bagolycsaládnak itt a táplálékellátottsága. Az első fészekalj fiókái már június elején kirepültek, a második költés fiataljai közül a nagyobbak már tollasak, a legkisebbek pedig három hetesek.
A gyöngybagoly (Tyto alba) a fokozottan védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke egyedenként 100 000 Ft.
Illusztáricó
Testhossza 33-39 cm, szárnyfesztávolsága 80-95 cm, testtömege pedig 250-350 gramm. A fő költési időszak leggyakrabban március és október közé esik. Táplálékban gazdag esztendőkben 2-szer költ, olykor azonban egy harmadikkal is megpróbálkozik. A fészekalj rendszerint 5-6 tojásból áll. A tojó 2-3 naponta rak le egy tojást, de már az elsőnél hozzálát a kotláshoz, a fiókák között – főként nagy fészekalj esetén – ezért gyakori a jelentős méretkülönbség. Az inkubáció időtartama 27-34 nap. A kis gyöngybaglyok 50-60 napos korukra válnak röpképessé.
Forrás: Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság
