Túra kisvasúttal a gímszarvasbikáktól zengő rengetegbe
Szarvasbőgést hallgatni nagy élmény, most pedig remek lehetőséged lesz rá, hogy részese legyél ennek a különleges zoológiai jelenségnek. Irány Gemenc északi vagy déli kapuja, ahonnan vezetett túrák indulnak a szerelmes állatoktól hangos erdő felfedezésére.
Szerző:
TM Gemencz Zrt.
Fotó:
Krizák István
2015. augusztus 25.
Szarvasbőgést hallgatni nagy élmény, most pedig remek lehetőséged lesz rá, hogy részese legyél ennek a különleges zoológiai jelenségnek. Irány Gemenc északi vagy déli kapuja, ahonnan vezetett túrák indulnak a szerelmes állatoktól hangos erdő felfedezésére.
A gímszarvasbőgés hangorkánját tapasztalhatod meg, ha 17.00 órától részt veszel a Gemenc északi (Keselyűs) vagy déli kapujából (Pörböly, Ökoturisztikai Központ) induló hagyományos szarvasbőgés-hallgató túrákon 2015. augusztus 28-29-én, szeptember 4-5-én és 11-én. A szürkületben induló és késő este befejeződő túrák a Gemenci-erdő vadregényes helyszínén, a világrekorder gímszarvasok hazájában mutatják meg ezt az évenként csak ebben az időszakban tapasztalható jelenséget.
A túrák napjain az erdőgazdaság részletes programmal és felkészült szakemberekkel, túravezetőkkel vár rád. A kalandra vágyók először egy trófea bemutatót, majd Mosonyi Szabolcs „A gemenci szarvasok” című természetfilmjét tekinthetik meg. A csoportok 18 órakor indulnak kisvasúttal a Gemenci-erdő rengetegének „leghangosabb” erdőrészletébe, ahol mindenkit rabul ejt a szarvasbikák bőgésétől zengő erdő különös hangulata. A program vége várhatóan 21.00 óra körül lesz. Figyelem! 2015. szeptember 11-én (péntek) csak Pörbölyről indulnak túrák.
Az erdőt nemcsak a Gemenci Erdei Vasúttal lehet megközelíteni, hanem az erdőgazdaság lovasfogataival is. A program szervezői csak előzetes bejelentkezés alapján tudják fogadni a kirándulókat. Az erdőgazdaság hat éves kortól javasolja az éjszakai kiránduláson való részvételt.
Az erdők egyik legméltóságteljesebb lakója, a gímszarvas kifejlett, párzásra kész bikái nász idején, szeptembertájt sötétedés után bőgéssel hívják fel magukra a szarvastehenek figyelmét, míg a háremüket őrző hímek riválisaik elriasztása, erejük fitogtatása céljából is bőghetnek. Az ivarérett gímbikák ebben az időszakban néhány ivarérett nőivarú egyedet - ünőt és tehenet - terelnek kisebb csapatba, így alakítják ki az úgynevezett háremet. Fizikai erejüket fitogtatva arra törekednek, hogy az általuk őrzött hárem kizárólagos urai maradjanak. Amíg minden nőivarú egyedet meg nem termékenyít, a bika a hárem körül marad, éberen vigyázza, hogy a „konkurencia” ne juthasson közelébe. Ha egy másik, háremet alakítani még nem tudó bika közelít, ezt észlelve a hárembika először hanggal figyelmezteti a trónbitorlót távolmaradásra, ha ez eredménytelen, megverekszenek a birtokjogért. Amelyik bika a párbajban alulmarad, az megfutamodik, és a párzási időszak végéig folytatja más háremek felkeresését. Az ilyen gyengébb, megfutamított, háremtől elkergetett, de ivarérett bikákat hívják „kereső” bikáknak. Ezt a viselkedést is a gímbikára jellemző hangadás kíséri, de más hangot hallat az imponálni akaró, mást a kereső, és mást a háremvédő, fajtársait riasztó bika. Leggyakrabban az esti és a hajnali szürkületben szólalnak meg a bikák, de a bőgés csúcspontján a nap bármely szakában hallható a jellegzetes hang. Szerencsés esetben ilyenkor még az egymásnak feszülő, verekedő bikák agancsainak csattogását is hallani lehet. A szakemberek azonban óvatosságra intik a kirándulókat: nem biztonságos a felajzott, harcra kész bikák közelébe menni, ezért mindenképpen figyelemmel kell követni az erdészetek által kihelyezett figyelmeztetéseket!
