Ezúttal olyan túracélpontokat gyűjtöttünk össze, amelyeknek kifejezetten jól áll a kissé ködös, sejtelmes őszutó. Olyan erdei helyszíneket mutatunk, ahová mindenképpen érdemes ellátogatni, ha csendre, nyugalomra és feltöltődésre vágysz.
Szentgáli-tiszafás
A Bakony lejtőin, Szentgál község külterületén, a Miklós Pál-hegy oldalában található ez a különös hangulatú erdőség, amelyben a tiszafa legnagyobb természetes hazai állományát csodálhatjuk meg.
A Szentgáli-tiszafás Természetvédelmi Terület 1951 óta védett.
A hűvös, párás klímát igénylő, árnytűrő tiszafák nem magukban alkotnak összefüggő állományokat, hanem főként az északi kitettségű bükkösökben alkotják az alsó lombkoronaszintet.
A Szentgáli-tiszafás egyik öreg tiszafája
A tiszafenyőnek is nevezett tűlevelű fa rendkívül lassan növekedik, de matuzsálemi kort is megélhet. A szentgáli erdőben száz-kétszáz évesek a jellemzőek. A tiszafa különlegessége, hogy élénkpiros magköpenyét leszámítva minden porcikájában erősen mérgező.
A védett területet egy 9 állomásos tanösvényen fedezhetjük fel, célszerű Bándról indulni.
A kapun belépve választhatjuk a meredekebb, lépcsőkkel tagolt, szerpentinező utat vagy a kicsit hosszabb, de kellemesebb útvonalat – ez utóbbi a Cinca-patak völgyében halad először. Akármerre is induljunk, érdemes felmenni a Miklós Pál-hegy tetején álló Majer Antal-kilátóig, ahonnan bájos bakonyi panoráma fogad minket.
Tömegközlekedéssel
- A helyközi buszokról a Bánd, kultúrház megállónál szálljunk le.
- Ha Szentgálról szeretnénk indulni, a Szentgál, autóbusz-váróterem megállóban szálljunk le.
- Szentgálon a megállóból a P jelzésen induljunk a Kőlik-barlang felé, majd tovább a Cinca-patak mellett. Kicsit több mint 4 km-es sétával érjük el a tanösvényt.
- A bándi parkolóból induljunk el a P▲ jelzésen, majd a Séden átkelve forduljunk jobbra a P+ mentén, amíg elérjük a tanösvényt (1,6 km).
A legszebb vendvidéki fenyvesek között
Az apátistvánfalvai erdők egyik legnagyobb vonzereje, hogy télen, tavasszal és nyáron is varázslatosak, de ősszel talán a leghangulatosabbak.
Ami igazán különlegessé teszi ebben az évszakban, hogy a millió színes falevél közül szinte hivalkodik a fenyvesek haragos zöldje, mintegy jelezvén, hogy hamarosan ő marad majd az erdő egyetlen színe.
A tanösvényen 9 információs tábla segítségével ismerkedhetünk meg a vendvidéki erdők állat- és növényvilágával, illetve megtudhatjuk, kik is voltak a gyantászok
Az pedig csak hab volt a tortán, hogy a fákból egész évben lágy gyantaillat árad.
Az erdőben létrehozott 2,5 km-es Gyantászok útja tanösvényen 9 információs tábla segítségével ismerkedhetünk meg a vendvidéki erdők állat- és növényvilágával, illetve megtudhatjuk, kik voltak és mit csináltak a gyantászok. Mivel majdnem végig szintben megyünk, és könnyen járható az út, ezért minden korosztálynak jó szívvel ajánlható.
Közel 2,5 km-en keresztül hangulatos fenyőkkel tarkított erdőben sétálhatunk a gyantászok nyomában
Tömegközlekedéssel
- Szentgotthárdról busszal érhetjük el a települést, az Apátistvánfalva, templom megállónál szálljunk le. A buszmegállótól sétáljunk északi irányban a falu Fő útján kb. 1,5 km-t, majd a szabadtéri tornapályánál térjünk be az erdőbe a „Tanösvény” táblánál.
Autóval
- Az osztrák–szlovén–magyar hármashatár közelében található Apátistvánfalva község legegyszerűbben a tőle 7 km-re levő Szentgotthárd felől közelíthető meg, amely a 8-as számú főút mellett fekszik.
Cuha-völgyi kirándulóerdő
Nem véletlen, hogy a Magas-Bakony egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Cuha-völgy. Egyszerre vadregényes, könnyen bejárható, és olyan magával ragadó a táj, hogy szinte észre sem veszed, hogy legyalogoltál néhány kilométert a Cuha patak szurdokában. Magas vízálláskor patakátkelések, köveken való ugrálások adják a túra sava-borsát.
Ugyanakkor gyönyörű erdőben sétálhatunk, itt található az ország legszebb vasútvonala, és ma már a ferrátázókat is közel 1 km-nyi vasalt út várja, amelyek között akadnak könnyebb, látványos, akár családdal végigjárható pályák, valamint kifejezetten jó erőnlétet igénylő útvonalak is.
A Cuha-völgyi erdő Porva-Csesznek állomástól és Vinyétől is elérhető, tanösvény is bejárható itt.
A patak mellett betyárbarlangok, gyönyörű tisztások teszik még emlékezetesebbé a kirándulást.
Tömegközlekedéssel
- Vinye vasútállomásáról keleti irányba indulunk a P jelzésen, ami 500 méternyi
sétával a szurdok északi bejáratához vezet.
- A Porva-Csesznek vasútállomásról keleti irányba indulunk
a S jelzésen, és a híd
túloldalán csatlakozhatunk a P jelzésre,
ami végigvezet a völgyön.
- A Vinye vasútállomásától keleti irányba induló utcában
óriási füves parkolót alakítottak ki az autóval érkező túrázóknak.
Szalajka-völgy
A Szalajka-völgy vitathatatlanul az egyik legnépszerűbb kirándulóhely az országban, és évente több tízezer ember megfordul benne, hogy megcsodálja természeti látnivalóit. A völgy legfőbb vonzerejét a csodás erdei környezet, a Szalajka-patak, a Szikla-forrás, a Fátyol-vízesés, a Szilvásváradi Erdei Kisvasút és a pisztrángtelep jelenti.
A Fátyol-vízeséstől nem messze található a Gloriett-tisztás, ahol pihenőhelyeket alakítottak ki, tőle nagyjából 60 méterre fekszik a szépséges Felső-tó, melynek bal oldalán alakult ki a 45 méter mély Istállós-kői-barlang.
Nemrég újult meg a Szalajka-völgyi bemutató tanösvény, amely a Felső-tó és az Istállós-kői-barlang közötti szakaszon halad.
Szintén ráncfelvarráson esett át a völgy másik népszerű kirándulóösvénye, a Millenniumi tanösvény, ami a Kalapat-tetőn magasodó Millenniumi kilátótoronyhoz vezet.
Felső teraszáról a Bükk egy sajátos panorámáját élvezhetjük: a Nagy-fennsík legmagasabb része, a 950 métert is meghaladó, erdős hátú bércek sorakoznak előttünk, mintegy falat emelve a mély völgyek fölé. Közvetlenül alattunk a Tótfalu-völgy, tőle jobbra a Szalajka-völgy váj bele mélyen a Bükk lejtőibe, megcsillan a Nagy-tó tükre is, és feltűnik a fennsíkot lezáró Bél-kő hatalmas orma is.
Tömegközlekedéssel
- Busszal Egerből
(Kazincbarcikáról, Ózdról, ritkábban Budapestről) a Szilvásvárad, szalajkavölgyi elágazás megállóig kell utazni.
- Vonattal érkezve az
Eger–Szilvásvárad vonalon Szilvásvárad-Szalajkavölgy
vasúti megállóhelynél kell leszállni.
Autóval
- Egerből a 25-ös főutat kell követni. Szarvaskő után a
Mónosbél–Bélapátfalva–Szilvávárad útvonalon közelíthető meg a völgy
legegyszerűbben.
Fenyőfői-ősfenyves
A Bakony lábánál, Fenyőfő és Bakonyszentlászló közti területen találunk egy különleges erdeifenyvest, ahol húsz méter magas fák között barangolhatunk, mindig friss a levegő, és édeskés gyantaillatot hoz a szél. A Fenyőfői-ősfenyvest páratlan atmoszférája mellett az teszi egyedivé, hogy ez Magyarország egyetlen, a jégkorszak óta talajtani okokból fennmaradt őshonos erdeifenyő-állománya.
A laza, tápanyagszegény, homokos talajon ugyanis a lombos fafajok (pl. tölgy, bükk) nem élnek meg, míg az erdeifenyő annál inkább.
Természeti értékét tovább növeli, hogy élővilágára egyaránt jellemző az alföldi és hegyvidéki növény- és állatfajok jelenléte.
Az ősfenyves a közel 500 hektár területű Fenyőfői-ősfenyves Természetvédelmi Terület része, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága kezelésében áll. A terület 1954 óta kiemelten védett, de szabadon látogatható.
Tömegközlekedéssel
- Fenyőfőt Bakonyszentlászlóról busszal érhetjük el, Fenyőfő,
Újtelep megállónál szálljunk le. A buszmegállótól sétáljunk kb. 200 métert
a Vinye felé vezető úton, majd forduljunk balra a Z+ jelzésen, ez
vezet a fenyők közé.
- A buszmegállónál kiépített parkolóban tehetjük le az
autót; hely hiányában Fenyőfő központjában, az utca mentén parkolhatunk.
