Túrák vízközelben a Mecsektől a Kiskunságig

A víz világnapja alkalmából olyan tanösvényeket ajánlunk az ország különböző pontjairól, ahol a víz valamilyen formában – hegyvidéki patakként, alföldi folyóként vagy újjáéledő lápvidéket tápláló forrásként – központi szerepet játszik.

Szöveg:
Fotó:
Tóth Judit (Kiemelt kép)
2022. március 22.

A víz világnapja alkalmából olyan tanösvényeket ajánlunk az ország különböző pontjairól, ahol a víz valamilyen formában – hegyvidéki patakként, alföldi folyóként vagy újjáéledő lápvidéket tápláló forrásként – központi szerepet játszik.

Ezeket a tanösvényeket nemcsak azért érdemes felkeresni, mert jó kis túrákat lehet itt tenni, de ezeken a helyszíneken az élővilág is sok-sok érdekességet tartogat. Ráadásul az április és a május minden helyszínen látványos szépségeket is magával hoz majd, például orchideákat, mocsári nőszirmokat vagy a szélben hullámzó árvalányhajakat.

Vízfő tanösvény – Orfű

Orfű a Mecsek egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, ahol minden évszakban remekül el lehet tölteni az időt. Az Orfűi-tó környékén különösen összesűrűsödnek a látnivalók, itt található például a Malommúzeum, ahol már egy séta is élmény a szépséges malmok között, de a vezetett malomtúrákon még számos egyéb látnivaló várja az érdeklődőket.

A Malommúzeum közelében indul a rövid, de annál látványosabb Vízfő tanösvény. A kanyargós Orfű-patak mellett egy pallósoron haladunk, ami nem csak látványelem, de mivel a terület az év során időszakosan víz alá szokott kerülni, így enélkül másképp itt nem is lehetne közlekedni. A tanösvény tábláin a patakvölgy élővilágáról olvashatunk, például a vízfolyást követő mézgás égerekről, amelyek légzőgyökereiknek és a rajta élő sugárgombáknak köszönhetően magas vízállásnál is megélnek.

A tanösvénytől pár méterre találjuk a magát a névadó Vízfő-forrást, amely a Mecsek legnagyobb vízhozamú forrása. Mellette, a víz korábbi felszínre bukkanásának helyén egy különös építmény, egy hatalmas betontulipán áll. Az egykori forrásház, Csete György 1974-ben átadott alkotása, magyar organikus építészet ikonikus, szakmai körökben világszerte ismert darabja.

A Vízfő-forrás korábban az innen 20 kilométerre fekvő Komló városát látta el ivóvízzel. A forrásnak már egy ideje nincs szerepe Komló vízellátásában, a Forrásház is elvesztette eredeti funkcióját, de vannak tervek az épülettel, így remélhetőleg, nem lesz az enyészeté.

Bővebb információ: orfuimalmok.hu/

Madárdal tanösvény – Dinnyési-fertő

Alig ötven percnyire a fővárostól igazi feltöltődést jelenthet a Dinnyési-fertő. A hatalmas nádas a 19. század közepéig a Velencei-tó része volt, akkor azonban megépült a Budapest-Fiume vasútvonal, ami hidrobiológiai értelemben elválasztotta egymástól a tó két részét.

A Madárdal tanösvény Müller Istvánról elnevezett szakasza egy 3 kilométeres körutat jár be a Dinnyési-fertő melletti, hajdan mocsaras területen. Az útvonal Dinnyésről indul, a felénél egy kis madárgyűrűző állomás és egy magasles van, ahonnan rálátni a fertő kócsagtelepére is, ahol a nagy kócsagok mellett kanalasgémek is fészkelnek.

Müller István a Dinnyési-fertő legendás természetvédelmi őre volt, aki 50 évig őrizte a terület természeti értékeit, és nagy szerepe volt abban, hogy 1958-tól védetté válhatott a Velencei-tavi Madárrezervátum.

Már Dinnyésen feltűnik, hogy a nádas fölött folyamatos a madárforgalom, így távcsövet mindenképpen érdemes hozni. A tanösvény eredetileg körtúra, de jelenleg nem járható teljesen körbe, ugyanis a félúton található hidat – rossz állapota miatt – elbontották, előreláthatólag ősszel készül el az új híd. Bővebb információk a tanösvényről ITT érhetők el.

A Madárdal tanösvényhez a Duna-Ipoly Mobilapplikációban vezetőfüzet is elérhető. Itt egyébként az igazgatóság többi tanösvényéhez is találhatunk segédletet.

Halásztelki tanösvény – Szarvas

Még mindig víz, csak egy kicsit másképp. Az Alföldön járunk, Békés megyében, Szarvas közelében. Itt a Hármas-Körös hullámterében kanyarog a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által kialakított 3,5 kilométeres Halásztelki tanösvény.

A 19. századi folyószabályozások során a Hármas-Körös nagy kanyarulatait átvágták, a folyót szabályos mederbe terelték, gátak közé szorították. Hogy milyenek lehetettek itt egykor a természetes viszonyok, arról ma már csak a hullámtér és néhány holtág mesél, illetve ez a tanösvény, amelynek állomásain megismerkedhetünk az itt élő növényekkel, állatokkal, és betekintést kapunk a táj múltjába és jelenébe is.

A tanösvény egyik állomása például a kubikgödröket mutatja be. Az árvízvédelmi töltések egykori anyagnyerő gödrei ma fontos élőhelyek nemcsak a békák vagy a mocsári teknősök számára, de számos madárfaj táplálkozóhelyeként is fontos szerepet töltenek be.

Bővebb információ a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján érhető el.

Fényes tanösvény – Tata

Tata Fényes nevű részén voltak hajdan a város legnagyobb vízhozamú forrásai, amelyeket már a római korban is használták, például a Szőny közelében lévő katonai táborba (Brigetio) egy 15 km-es vezetéken vezették oda a tatai források vizét. A források egészen a 20. század közepéig kiapadhatatlannak tűntek, de az embernek és a barnakőszén-bányászatnak sikerült elnémítani azokat. 2000-es évektől aztán csökkenni kezdett a bányák termelése, majd az utolsó bánya bezárásával, a források is újra megjelentek.

Fényes-fürdő területén kialakított egy kilométer hosszú tanösvény szinte végig fapallókon halad az egymással összeköttetésben álló tavak felett. Az útvonal a fürdő mellett indul, de ahogy beér a láperdőbe, mintha egy másik világba érkezne az ember. Főleg hétköznapokon, amikor kifoghatunk olyan időszakot, amikor rajtunk kívül nincs más.

Az itteni langyos forrásvizeknek köszönhetően különleges mikroklíma alakult ki, ami változatos növény-és állatvilágnak ad otthont. A tanösvény közepén egy kilátóból is körülnézhetünk, a látvány innen is egészen különleges, közben pedig a tó békáinak messze hangzó koncertjét hallgathatjuk.

A tanösvény belépőjegy ellenében látogatható. Mivel egy népszerű helyről van szó, hétvégén előfordulhat, hogy az optimálisnál többen vannak. Aki teheti, inkább hétköznap jöjjön.

Bővebb információ: https://tataifenyestanosveny.hu/

Tanösvények a Kolon-tónál

A Kiskunságban található Kolon-tó hatalmas kiterjedésű nádasa páratlan madárvilágnak ad otthont, de a tóval szomszédos homokbuckák is tele vannak érdekes élőlényekkel. A tó környékén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság két tanösvényét is bejárhatjuk.

Az Aqua Colun tanösvény Izsákról indul. Az első néhány kilométer egy homokos dűlőúton, az utolsó szakasz azonban a nádas szélén vezet, a végén pedig egy madárles és egy kilátó is vár bennünket. Mindeközben pedig karnyújtásnyira tőlünk a nádas élővilága éli életét, mellettünk békák ugrándoznak a vízbe, a nádasban egy bölömbika búg, felettünk vízi madarak sokasága szeli keresztül az eget.

Nem messze innen, Izsák és Soltszentimre között érdemes egy másik tanösvényt is felkeresni. A Bikatorok tanösvény egyik állomása szintén a vízről szól, egészen pontosan a Nagy-vízről, ami a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság élőhely-rehabilitációs munkája eredményeképpen született meg.

A tanösvény fura nevét egyébként a hasonló nevű buckavonulatról kapta, ugyanis itt nemcsak a vízről, de a kiskunsági homokról is megtudhatunk sok mindent. A homokbuckák nemcsak tájképileg érdekesek, de élővilágukat tekintve is. Április-májusban, amikor a gyönyörű árvalányhajakat borzolja a szél, különösen érdemes itt sétálni egyet. De ha csak leülünk és nézzük ezt a gyönyörű és különleges tájat, már az is gyógyír a léleknek.

Bővebb információ az Aqua Colon és a Bikatorok tanösvényről, illetve a tanösvények pontos koordinátái a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság oldalán érhetők el.

A cikk 2021 márciusában jelent meg.

Cikkajánló