Túratematikák spektruma, avagy miért jók a jelvényszerzők?

Manapság inkább a jelvényszerző túra kifejezést használjuk a túramozgalom szó helyett, de a dolog lényegén ez mit sem változtat. A népszerűvé vált természetjárási forma legismertebb hazai példája a kéktúra, melynek sikere komplexitásában rejlik. Az anno Rockenbauer Pál és csapata által népszerűsített országjáró vándorút a legtöbb természetjáró számára családi vagy baráti program a hétvégéken, de akadnak olyanok is, akik egyhuzamban teljesítendő kalandként tekintenek rá. A legtöbben az Országos Kéktúrába vágnak bele, aki pedig lejárta és végig pecsételte a közel 1170 km-es távot, gyakran dönt úgy, hogy belevág a Dél-dunántúli Kéktúrába, illetve az Országos Kékkört bezáró Alföldi Kéktúrába. Bármilyen célkitűzésünk is legyen a kék út teljesítésével, biztosak lehetünk az élmény- és tapasztalatszerzésben: a táj, a természet és az emberek megismerése nem csupán maradandó, de szemléletformáló hatással is bír.

Léteznek más kékek is!

Kétségtelen, manapság a kéktúrának van a legnagyobb cégére, és ha csak a fent említett okokat vesszük, akkor ez teljesen érthető. Vannak azonban más kékek is, melyek egy adott hegység felfedezésére, bebarangolására invitálnak. Ezek a hosszabb-rövidebb túrák is lehetnek vándorkalandok vagy szakaszokban lejárt tájjárók, melyek szintén új dimenziót adhatnak a természetjáráshoz. Kohászok útja például három kohászvárost, Ózdot, Salgótarjánt és Diósgyőrt, kötik össze egy 134 kilométer hosszú kékjelzésű úttal, bemutatva a többek között a ritkábban járt Heves–Borsodi-dombságot. Megvan a saját kék útja a Balaton-felvidéknek is, ami közel 100 km hosszan vezet Pétfürdő és Badacsony között. Miskolctól Egerig 70 km-en át kanyarog a Bükki kék, és nem sokkal kevesebb távot jelent a Börzsönyi kék teljesítése sem, ami a hegységet megkerülve Diósjenőt köti össze Szobbal.

A kék út nem minden esetben garancia a hosszú távra. Például a mindössze 54 km²-es Soproni-hegységnek is megvan a saját kék útja, ami Sopronból induló 27 km-es körtávjával és látnivalókban gazdag környezetével nyújt egynapos élmény, illetve jelvényszerzést. Ennél is rövidebb távot és kevesebb szintemelkedést tartogat a Gödöllői-dombság saját túramozgalomként is teljesíthető kékje, ami Gödöllői József Főherceg Arborétumot és Bagot köti össze egy mindössze 19 km hosszú akácos, homokos menettel. A hazai kék útvonalakról ide kattintva is olvashatsz.

Piros utak

Általában a hosszútávú túraútvonalról egyből a kékek jutnak eszünkbe, holott a piros sáv jelzéssel jelölik a legalább egy tájegységen átvezető, valamint a kiemelt jelentőségű helyi utakat is. Ezeknek is lehetnek jelvényszerző kiírásuk, köztük az egyik legismertebb a Közép-dunántúli Piros mintegy 270 km-es távja, ami a Bakony szívéből a Vértesen át egészen a Gerecse északi lábáig vezet, de legalább ennyire neves a Szekszárdról induló, a Mecseket és a Somogyi-dombságot is bejáró Dél-dunántúli Piros Túra, aminek végállomása a Balaton partján fekvő Siófok.

A jelvényszerző túrák között több piros sávot követőt is találunk. A Pest megyét bemutató tematika például nem tartozik az ismertebbek közé, pedig a Börzsönytől az Alföldig vezető út igen változatos élményeket tartogat. Az útvonal egy nagyjából 120 kilométeres dombsági és egy 110 kilométer hosszú alföldi szakaszra bontható és kerékpárral is teljesíthető.

Szerte az országban találunk pirossal jelzett utakat, ezek közül a Bükkben kettő is rendelkezik jelvényszerző túrakiírással. A Piros Bükki Fővonal Eger és Miskolc között kanyarog több napos élménnyel, a Nyugat-Bükki Piros Túra kiírása pedig Felsőtárkány és Egerbakta között 42 km hosszan hív tájfelfedezésre. Mindenképp szót kell ejtenünk még a Pilisi „CsupaPiros”, a Visegrádi „Piros út” vagy a Piros Pilis – 111 elnevezésű túramozgalmakról, melyek nem csupán a piros tematika, hanem a főváros közeli hegyek népszerűségét is hirdetik.

Egynapos jelvényszerzők

Az előbb már szót ejtettünk a rövid távokról, azonban aligha veséztük ki a témát. Ezeknek a túráknak nem feltétlen az a fő vonzereje, hogy könnyűek, és egyből a vitrinbe tehetjük az értük járó turistaereklyét. Sok esetben egy adott térség vagy helyszín komplett bemutatásáról van szó, tele látnivalóval, élménnyel és akár a túrát kiegészítő egyéb programmal. Ezeknek a szempontoknak megfelelve a teljesítménytúrákat és túramozgalmakat szervező Orbán Imre már több ilyen tematikát is létrehozott. Közülük három balatoni nyomvonalat emelnénk ki, melyek a Somlót, a Badacsonyt és a Tihanyi-félszigetet járják be egy-egy kényelmes, 15 km-es körtúrával. Ezek a helyszínek már csupán környezetük látványával is garantálják az úti élményt, aki viszont szeret elmélyedni a részletekben, annak lehet egy nap is kevés lesz menetidőnek.

Tematikus pontgyűjtögetés

Az érintőpontos jelvényszerző túrákban az a jó, hogy mi dönthetjük el, honnan hová és mekkora utat bejárva gyűjtjük be a tematikában szereplő helyszíneket. A túrázás ilyen formája gyakran jelzetlen utakra is vieheti az embert, ami fejleszti a térképolvasási készséget, a terepi tájékozódást, ezzel együtt pedig fokozhatja a felfedezés élményét. Kiváló példa erre a Szádeczky-Kardoss Géza által életre hívott várhelyeket bemutató sorozat, ami hazánk középkori erősségeit és elfeledett földvárait szedi tájegységi csoportokba. Aki belevág mondjuk a börzsönyi várak felkutatásába, az a helyszínek bejárása után biztosan a hegység ismerőjének nevezhet magát, és majdhogynem „régésznek” is, mert addigra komoly tapasztalatot szerez az ősi nyomok felismerésében.

A fent említett túraszervező a váras kódgyűjtögetés mellett izgalmas helytörténeti tematikákkal is szolgál. Az egyik ilyen a Halál-túra, avagy beszédes dűlőnevek a Pilisben elnevezésű jelvényszerző, ami szintén útvonal és időkorlát nélkül hív történelemidéző kirándulásra. Tartalmas élménygazdag programot ígér a Vadlányok és tündérek titka a Balaton-felvidéken nevű pontgyűjtögetés is, amely túra igazolófüzete – hasonlóan a többi Szádeczky-Kardoss Géza kiadványhoz – lényegében informatív helytörténeti gyűjtemény is egyben.

Léteznek olyan hosszútávú helyszíngyűjtögetésre invitáló túrák, mint a Geodéziai tornyok Magyarországon. 107 geodéziai mérőtorny felkereséséről van szó, amely tematika mondhatni a fekete öves jelvényvadászoknak lett kitalálva. Ha valaki országszerte utazgat és túrázik, akkor nem olyan elképzelhetetlen az összes torony begyűjtése.

Ehhez kicsit hasonló - ha arra járok begyűjtöm - túra a Portyázások Magyarország jellemző földrajzi pontjaira. Itt csupán hazánk hét jellemző földrajzi pontját kell felkeresni, igaz, ezek elég távol esnek egymástól.

Instant túrák

Manapság gombamód szaporodnak az „instant túrák”, melyek lényegében olyan túramozgalmak, ahol az igazolófüzetet és a pecsétpárnát felváltotta a terepen kihelyezett QR kód és a mobiltelefon. Ez a 21. századi megoldás a túra igazolásán túl lehetőséget ad a szintidő mérésére, plusz információk szolgáltatására, az online követésre, illetve számos más opciót is tartalmazhatnak. Sok esetben ezek a túrák már inkább a sportteljesítményről szólnak, mint például a híres-neves Vérkör, ami a Vértesben tesz egy 77 km-es kört Oroszlányi kiindulóponttal. Az alapvetően egyénileg teljesíthető, évről évre teljesítménytúraként is megszervezett kihívást gyalog, futva és bringával is teljesíthető.

A Vérkőr mellet még számos kihíváson megmérettethetjük magunkat, ahol gyakorlatilag csak a fizikai állóképességünk és az akaraterőnk szabhat határt. Felesleges lenne hosszú felsorolásba kezdenünk. Az ilyen jellegű, alapvetően terepfutóknak kitalált brutális erőpróbák közül csak egyet említünk, amit szimplán „A kör” néven emlegetnek. A Börzsöny hegyeit bejáró útvonal 152 km hosszú, 7100 m szintemelkedést tartalmaz, és 30 óra alatt kell teljesíteni.

Vannak persze szintidő nélküli QR-kódos túrák is. Ilyen jelvényszerző az összefoglaló nevén csak Bányászkörnek nevezett, 12 hosszabb-rövidebb, többségük egy nap alatt is kényelmesen teljesíthető, külön-külön jelvénydíjazással bíró túramozgalom. Ami bizonyos, hogy a Gerecse kevésbé ismert keleti részére invitáló túra nem csupán az ipari múlt mementóihoz fognak elnavigálni, hanem bemutatják a környék rejtett szépségét is. A bányászkörök rövid távjai kiváló családi programok is lehetnek, melyek végén a gyerekek egyből meg is kaphatják a túráért járó egyedi díjazást.

Még több tipp!

Magazinunkban korábban már számos túramozgalmat bemutatunk. Ha kíváncsi vagy milyen tematikák léteznek még a hazai természetjárás palettáján, nézd át régebbi cikkeinket. Íme, néhány tájjáró ötlet, melyek címére kattintva hosszabb-rövidebb kedvcsinálókat és túraleírásokat olvashatsz: Pilisi Kilátások, Pilisi Vándorlás, 4 kolostor útja a Pilisben, Pilis kincsei, Pilis-Visegrádi Zöld, Mecsek turistája, Várak és vulkánok a Karancs-Medves vidékén, Szent Imre vándorút a Felső-Őrségben, mátrai Rákóczi-út, Mátra és a Bükk kék útján, Bükk 900-as csúcsai, Öreg Bakony bakancsosa, Rómer Flóris emlékút, Vértesi tájjáró, Kőről kőre a Velencei-hegységben, Karsztvidék Turistája.