Egy csokorra való túratippet szeretnék átnyújtani az olvasóknak idei esztendőm legszebb, legizgalmasabb és legemlékezetesebb túrahelyszíneiről, melyek egyfajta élménymustraként adhatnak ötletet jövőbeni országjáráshoz és terepi kalandokhoz.
Az idei év is nehezebben indult a járványhelyzet miatt, januárban és februárban még kevesebb lehetőségünk volt a kimozdulásra, de azért ez idő tájt sem kényszerültünk teljesen a négy fal közé, nem csak a monitor előtt készültek a cikkek. Rögtön az első kimozdulásunk igen emlékezetesre sikeredett, amikor a mátrai Alsó-vízeséshez látogattunk el, látványos jégcsapfüggönyök reményében, de a pompás fagyzuhatag mellet más szemet gyönyörködtető élményben is részünk volt. A téli hónapok fagyosabb napjain érdemes végigjárni ezt a túrát, ami rövidsége ellenére is emlékezetes programot ígér.
Az Alsó-vízesés félig jégbe fagyva
Még több mátrai kaland
Miután először jártam Mátrakeresztes nevezetességénél, úgy döntöttem, nyári pompájában is megnézem az Alsó-, illetve a Felső-vízesés megkapó sziklák között csörgedező kis zuhatagjait. Ez alkalommal viszont nagyobb kört tettünk meg, és a Nyikom hegy tetejére is ellátogattunk, ahol megcsodáltuk hazánk talán legizgalmasabb kilátótornyát, ami hangulatos turistamenedékként is funkcionál. Mint egy erőd, úgy áll a hegycsúcson sziklákkal kerített épületegyüttes. Varázslatos környezetében napokat is eltöltene az ember, de mint minden hegyi menedék, úgy a nyikomi is inkább csak egy éjszakára nyújt kényelmet.
Az Alsó-vízesés sziklapárkányánál
A hegység északnyugati részébe is ellátogattunk, ahol a sziklás hegycsúcsok panorámáján túl elfeledett várakat és egy festői völgyszorost is megnéztünk. Mátraszentlászló határában a Vörös-kő 781 méteres magaslatán egy masszív szerkezetű csigalépcsős kilátóról csodáltuk a Mátra fenséges panorámáját, majd egy gerinctúra keretében előbb a Newton-szikla, aztán az Ágasvár tetejéről is madártávlat nyílt előttünk. Ezen a túrán számomra az Óvár látványos történelmi földsánca volt a legemlékezetesebb, de a vadregényes Csörgő-patak völgye lenyűgöző színfoltja sem volt utolsó.
A Newton-sziklánál
Bakony kihagyhatatlan élményekkel
Sokak kedvence ez a vidék, nem véletlenül. Rövid körtúrákkal is rengeteg mindent felfedezhetünk, akár geológiai látnivalóról, történelmi érdekességről, vagy csak egyszerűen pompás tájról legyen is szó. Minket még a januári köd sem tartott vissza a bakonyi barlangos túránktól, ahol a feneketlen Ördög-likba is belestünk. Ez a mindössze 20 km hosszú út érintette a hegység legmagasabb pontját is, de a katarzist egyértelműen a legendás Odvas-kői-barlang és a Pörgöl-barlang kagylóhélymetszettel díszített mennyezete jelentette.
Sejtelmes ködbe takarózott bakonyi erdő
Egy emlékezetes bakonyi „vízitúrában” is részünk volt, ami az Ördög-árok sziklatengerébe vezetett. Túratársamat sem riasztotta el a monszunt idéző időjárás, pedig a legtöbben ilyen körülmények között aligha indultak volna az erdőbe. Számunkra ettől csak még elevenebb lett a természeti élmény, aminek fő attrakcióját a roppant látványos Ördög-gát sziklatömbje adta.
Az Ördög-árok sziklakertjében kanyarog a piros út
Hazánk egyik legnagyszerűbb szurdokvölgye a nyári nagy melegben még inkább üdítő élményt nyújtott testnek és léleknek egyaránt, de a környezeti hatás itt évszaktól függetlenül is lehengerlő. Ez a Gaja-patak által évezredek óta ostromlott fantasztikus sziklakatlan nem véletlenül népszerű kirándulóhely, melynek katarzisát az ámulatba ejtő sziklafalakkal övezett Római fürdő vízesése jelenti. Egyre többen fedezik fel a Bakony e páratlan látványosságát, részben az erre vezető és virágkorát élő Országos Kéktúrának köszönhetően, de ahhoz, hogy átéljük a teljesség varázsát, le kell térnünk a jelzett turistaútról, és jóformán a patakmederben kell haladnunk.
A Római fürdőtől nem messze egy tanösvényt kísérve zsombolyok nyomába eredhetünk, Dudar határában pedig egy eldugott sziklakertet csodálhatunk meg.
Hazánk talán leglátványosabb szurdokvölgyében találjuk a Római fürdőt, aminek egyébként semmi köze a rómaiakhoz
Velencei hegyek bámulatos gránitszigetén
Látványos sziklaalakzatokat és kőcsodákat szerte az országban találunk, de a kicsiny, egy nap alatt is bejárható Velencei-hegységben igazán hihetetlen értékekben gyönyörködhetünk. Nem az első alkalom volt, hogy megcsodáltam a Likas-követ, a Gyapjaszsákot, a híres „kockát”, és persze az óriások játékszereinek tűnő Pákozdi-ingóköveket, de ez alkalommal az Olasz gránitfejtőt sem felejtettem ki a hegységet bebarangoló sétából.
Talányos sziklaalakzatokat Piliscsaba környékén is találunk: Jártál már a Csabai-gombánál, az Ördögoltárnál vagy a hatalmas Sas-sziklánál? Ezeket a kihagyhatatlan pilisi túracélpontokat még egy egyedi kilátó felkeresésével is kiegészíthetjük. Bár sokat jártam a Pilist, ezek a látnivalók ez idáig valamiért elkerülték a figyelmemet, pedig igencsak méltók a felfedezésre!
Az örök kedvenc: Börzsöny
Számomra e megunhatatlan hegységben még bőven akad látnivaló: Még augusztusban a Nagy-Galla meredek kaptatót ígérő szabályos kúpját méregettem, hogy honnan, melyik irányból nem mentem még fel rá? Ha nem csupán a panoráma vonz minket, érdemes a túránkat más látnivalókkal és érdekességekkel is kiegészíteni, így eldugott és elfeledett helyeket fedezhetünk fel, melyek egy változatos környezetbe kalauzolnak, ugyanakkor a környék múltjáról is sokat regélnek. Ennek a kirándulásnak a kapcsán vetődött fel bennem, hogy jobban utánanézek a Börzsöny elfeledett kisvasútjainak, melyek hajdanán a bányászat és a fakitermelés kapcsán 200 km hosszan kanyarogva behálózták a hegység nagy részét.
Akiben kellő érdeklődés, fogékonyság van a részletek iránt, esetleg keres valamit, az gyakran lelassít, megáll és szemlélődik, ha ráakad az élet valamely üde színfoltjára, harmóniájára. Belicza László Gábor fotóművésszel egy börzsönyi kirándulás során beszélgettünk kóspallagi élményeiről, benyomásairól, és egy születendő könyvről, ami egy börzsönyi falu megelevenedő részleteit tárja fel. Érdekes volt számomra egy ismerős települést újra felfedezni, egy művész szemén keresztül bepillantást kapni a helyiek életébe.
Laci folyamatosan keresi a kóspallagi részleteket, egyre mélyebben elmerülve a helyi közösség mindennapjaiba
Szerte az országban
Régóta szemeztem már ezzel a monumentális bükki csonka bérccel, melynek térképről leolvasható helynevei és a messziről is lenyűgöző látványt nyújtó meredélyes tájsebe egyaránt kíváncsivá tettek: mi történt a Bél-kővel? A nyomtatott Turista Magazinba készült cikk készítése közben nem csupán megmásztuk és bebarangoltuk a Bélapátfalva fölé magasodó jellegzetes hegyet, de átfogó képet is kaptunk történelméről, ami az ipari bányászatnál sokkal többről szól.
A jelvényszerző túrákat bemutató rovatunkban is foglalkoztam a Bükkel. Bár jómagam még nem teljesítettem a Bükk 900-as csúcsai túramozgalmat, a tematikában szereplő pompás magaslatok némelyikén már jártam, így jó szívvel tudom ajánlani ezt a csúcs- és panorámavadászatot. Hasonlóan vagyok a Mecsek várait felfűző túrával is: minden helyszínére nem jutottam el, de azt tudom, hogy ez a hegység több szempontból is kiváló túraterep, ahová mindegy milyen célból érkezünk, a természetjárás emlékezetes lesz.
A mecseknádasdi vár romjai között az erőd, a templom és a dzsámi maradványai is felfedezhetők
Az Alföldről elsőre legtöbbünknek Petőfi sorai ugranak be, de ennek a tájnak a hangulatát nem lehet csupán egy képbe belefoglalni. Egyrészt, mert a híres puszta idilljén túl akad itt másféle miliő is, egyedi értékeiből pedig csak Békés megyében rengeteget találunk. Elöljáróban annyit elárulhatunk, hogy a Két keréken Békésben elnevezésű túramozgalom elsőre monoton síknak tűnő környezete rengeteg természeti értéket tartogat, színvonalas strandok és látványos kastélyok szegélyezik a 430 km hosszú útvonalát, mindezeken túl pedig folyamatosan ismerkedhetünk a hamisítatlan alföldi városok és falvak egyedi hangulatával és vendégszeretetével, továbbá viharos történelmével is.
A Vatától származó Csolt nemzetség emelte a ma már csak romjaiban látható monostort
A Csonka torony és Dunaföldvár felfedezése
Eredetileg nem én készítettem volna ezt a cikket, de végül cseppet sem bántam, hogy ellátogattam ide. Bár első pillantásra aprócska toronynak tűnt, végül a Duna és a város fölé magasodó kis erősség nem csak a csodás panorámájával nyűgözött le. Egyedi hangulatának fontos díszlete a táj, illetve az idill megteremtésében a történelemnek és a kisvárosi környezetnek is jelentős szerepe van, amit érdemes felfedezni!
Még az ősszel, elsősorban egy váras jelvényszerző túra kapcsán látogattam el a Zemplénbe, de ezen a fantasztikus környéken más terepezős kalandban is részem lehetett. Őszi pompában csodálhattam a híres „tengerszemet” a Megyer-hegyen, ezerlépcsős kilátóélmény várt Kovácsvágáson, és a hegység legszebb panorámáit csodálhattam az Országos Kéktúra mentén.
A tanösvény a hatalmas falak tetején, a via ferrata útvonala pedig a sziklafalon járja körbe az egyedi tájsebet
Cserháti csatangolások
A Cserhát szívében egy titokzatos kéz nyúlik ki a földből az ég irányába, amit alkotói többek között kilátónak definiáltak. Na, ezt nekem is látnom kellett, de bevallom, nagyobb hatással voltak rám e dimbes-dombos vidék más messzelátói, melyeket az év során felkerestem. Az egyik ilyen érdekes helyszínre Magyarnándor határában bukkantam rá, amit sok turista nem ismer, holott az itt álló kilátótorony hasonló külsővel és funkcióval bír, mint a már említett mátrai Gortva-Jójárt-kilátó. Igaz, ez a „Nagy” kilátó puritánabb, de cserébe sokkal eldugottabb is.
A Nagy-kilátó a településhez közeli, „Körtvélyes-árok” környéki dombon áll
A Prónay-kilátó a Cserháton áthaladó kéktúra egyik kihagyhatatlan kitérője. Jó pár éve már annak, hogy Romhány és Alsópetény közötti magam is lejártam a kéket, de akkor még nem volt miért letérnem a Romhányi-hegy Kecske-kő nevű csúcsára. Idén újra erre jártam, és tetszett, amit a 200 méteres leágazás végén találtam. Ha erre jársz, ne feledd: az itt álló 26 méteres torony tetejéről távcsővel pásztázhatod a nógrádi tájat!
A Romhányi-hegy Kecske-kő nevű, 421 méteres csúcsán található a négyszintes torony
Hívogató fatornyot Legénd határában is találunk, bár ennek az építménynek az előbb említett toronnyal szemben szerényebb paraméterei és kevésbé látványos panorámája van. Messziről sugárzó hangulata azonban mégis oda csalogatott a laposnak tűnő földnyelv tetejére, ahonnan hosszan és élvezettel legeltettem a szemem a szelíden hullámzó cserháti tájon.
A kaszáló és ültetett tölgyes határán álló toronynak megvan a saját hangulata
A Cserhát eldugott lankái között azonban páratlan földtani értékek és számos történelmi emlék is megbújik. Idén a Bér határában található különleges kőcsúszda és andezitömléshez látogattunk el, amit nem mellesleg fantasztikus panoráma is övez. Sokrétű élményben volt részünk Buják környékén, ahol ódon várfalakat, a Pappenheim-kőfejtő homokkőbe vájt látványos üregét, és a közeli Sas-bérci kilátó szemet gyönyörködtető épületét csodáltuk meg.
Budai-hegyeken
A fővárosiak és a környékén élők biztosan ismerik a Budaörs feletti, népszerű panorámás dolomitbuckákat, de egy idevezető szokványos sétát érdemes megtoldani a környék látványos sziklaformáinak és rejtélyes üregeinek felfedezésével, valamint egy kevésbé ismert meredélyes szurdok bejárásával.
Egy körtúrába foglaltam a Vértes legmagasabb pontját, a környezetében található panorámahelyeket, érdekes és nevezetes helyszíneket, amihez a hegység pagonyrengetegje biztosította a természeti idillt. Ez a „Csákányos” túra aligha igényel felszerelést, de nem árt a jó tájékozódási készség!
Sok évig állt romosan a Farkas-hegyi vitorlázórepülő-emlékmű, de napjainkban a fehérlő szárnyak sértetlenül hirdetik a környék repülős múltját
A Gerecse sok mindet tartogat
Dunaalmás határában nem akármilyen táj vár! Egy több útvonalból álló tanösvényen mi is felfedeztük a Gerecse nyugati végeinek látványos földtani és történelmi érdekességeit, ami lebilincselő római kori nyomokat is bemutat. Sziklás kalandból ezen a vidéken idén több alkalommal is kijutott, először a hegység déli féltekén, ahol híres és kevésbé ismert barlangokat is érintettünk, majd Sárisáp határában fehér sziklatarajok csábítottak kirándulásra, miközben a terepasztalra emlékeztető táj túl a festői szépségén érdekes történelméről is regélt.
Kezd beindulni a repceszezon
Később aztán jobban belementem a Gerecse kevésbé ismert, keleti dombvidékének a feltérképezésébe. Először a térkép helynevei keltették fel bennem a kíváncsiságot, majd egy jelvényszerző túra bányásztematikája navigált el érdekes és látványos helyszínekre. Így ismerkedtem meg például a Csolnoki Bányászati Gyűjteménnyel, vagy a gerecsei „Gulág” szomorú történetével.
Sok érdekességet rejt az udvar
A gerecsei tájat két keréken is érdemes felfedezni. Idén csak ritkán pattantam nyeregbe, de a Bicske és Tarján között vezető kerékpárút csendes, dimbes-dombos díszlete és a tökéletes aszfaltcsík együttese páratlan gurulási élményt tartogatott.
Határjárás a Karancs-vidék eldugott szegletében
Az elmúlt években egyre több természetjáró kezdte felfedezni a Salgótarján környékén található természeti értékeket, az itt található meseszép várromokat, ezzel együtt pedig e vidék varázslatos hangulatát, azonban a fő látnivalók mellett akadnak még kihagyhatatlan gyöngyszemek. Túratársammal egy körtúra keretében ismerkedtünk a Karancs tömbje mögötti táj szépségével, amit részben a magyar–szlovák országhatáron vezető zöld úton tettünk meg.
Sziklatornyos gerincúton ellátogattam a Dunakanyar legszebb trónusához is. Az egyedi látványt nyújtó Prédikálószéket sokan ismerik, de a csupán tiszta időben megmutatkozó, rövid őszi színkavalkádban csak keveseknek van módjuk megcsodálni. Túraajánlómmal ennek az időszaknak az értékes rövidségére próbáltam felhívni a figyelmet, illetve arra, hogy ilyenkor egy ismert helyszín is más hangulatot áraszt.
Csodás panoráma nyílik az Árpád trónjáról
Balkáni felfedezések
Számomra az idei év legnagyobb kalandja és természetjáró élménye a montenegrói Durmitor volt. Régi vágyam vált valóra azzal, hogy megismerkedhettem az „alvó óriással”, amely fantasztikus sziklavilágával örökre belopta magát a szívembe. Megmásztuk a gyűrt sziklahegység legmagasabb csúcsát, a 2523 méter magas Bobotov kukot, benéztünk egy jégbarlangba, és még az utolsó napunk kényelmes libegőzése is egyéni túraélménnyel szolgált.
A Balkán azonban nem csak itt tartogatott számomra meglepetéseket. Mindenkinek csak ajánlani tudom Szerbia déli hegyvidékének felfedezését, amely bár kevésbé tűnhet hívogatónak, mint mondjuk a gyorsabban elérhető Felvidék, de látnivalóban és élményekben biztosan felveszi a versenyt.
Elsőként a sícentrumáról híres Kopaonik hegységet kerestük fel, ami legfőként a téli sportok helyszínéül szolgál, de a szerb–koszovói határon húzódó festői táj nyáron is tartogat élményt a felfedezőkedvű kirándulóknak.
Szerbia hegyei egyébként kimondottan változatos túratereppel és élményekkel hívogatják a turistákat, aminek megtapasztalására mi csupán négy napot szántunk, de még ebbe a kis időbe is rengeteg felfedezést tudtunk beleszuszakolni. Figyelem: Kolostorokat otthon is láthatunk, de ilyeneket biztosan nem!
Varázslatos környezetben áll a három szentéllyel bíró Studenica kolostor