Magyarországon 444 milliárd forint értékű turisztikai beruházás valósult meg 2007 és 2013 között európai uniós támogatással - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turisztikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Debrecenben.
Horváth Viktória a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara turisztikai évnyitóján kifejtette: ebben az időszakban 291 milliárd forint uniós támogatást nyertek el a turisztikai vállalkozások, amelynek 57 százalékát, mintegy 166 milliárd forintot már ki is fizettek.
A turisztikai helyettes államtitkár felhívta a figyelmet a belföldi turizmus fontosságára, amely stabilitást ad a vállalkozásoknak. Ennek egyik eszköze a SZÉP-kártya, amellyel 2013-ban 67,9 milliárd forintot költöttek a belföldi turisták - tette hozzá.
Horváth Viktória kiemelte, hogy május végén a SZÉP-kártyák egy részének lejár a határideje, addig fel kell használni a rajtuk lévő mintegy négymilliárd forintot, ellenkező esetben a pénz visszakerül a munkáltatókhoz.
Elmondta azt is, hogy a feltöltések csaknem 66 százaléka a SZÉP-kártya vendéglátás, 20 százaléka a szállás, 134 százaléka pedig a szabadidő zsebébe kerül.
A turisztikai vezető tájékoztatása szerint elkészült a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció, amely az elkövetkező tíz évre határozza meg a fejlesztés stratégiai irányait. Ezek közül a turizmusnak a teljes GDP-hez való 10 százalékos hozzájárulását és a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak számának 50 százalékos növelését jelölte meg.
Horváth Viktória a szakmai célok közül azt a törekvésüket emelte ki, hogy a turizmus versenyképessége alapján Magyarország legyen a világ első 30 országa között.
Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese az évnyitó konferencián elmondta: az észak-alföldi régióban tavaly 86 ezerrel, csaknem 1,6 millióra nőtt az eltöltött vendégéjszakák száma, ami 5,8 százalékos növekedést jelent.
Tóth Attila, a hajdú-bihari közgyűlés alelnöke és Pajna Zoltán, Debrecen fideszes alpolgármestere egyaránt a turizmus szereplőinek összefogását hangsúlyozta a térség idegenforgalmának fellendítésében. Példaként említették a Debrecen-Hortobágy turisztikai térség együttműködését és felhívták a figyelmet a debreceni nemzetközi repülőtér nyújtotta lehetőségek kihasználására.
