Új lapszámunk minden írása olyan túrákat és helyszíneket mutat be, ahol nagyon is intenzíven tudunk összekapcsolódni a természettel, annak meghittségével, csöndjével. Ez amolyan nyár eleji, „csendesülős” szám lett…
Átlapozva a júniusi Turista Magazint akár az a kép is kibontakozhat előttünk, hogy a természetjáró bizony sokat hasal a fűben, meglesve valamilyen ritka élőlényt, vagy éppen hanyatt fekve, békésen számlálja a felhőket. Sőt, alkalomadtán vadon termő növényeket kóstolgat… Mi tagadás, itt a június, közeledik a nyár, meleg is lesz, néha jobb ilyenkor ráérősen szemlélődni a természetben. Főleg, mivel a megismerés és a természethez való tudatos kapcsolódás egyaránt a természetjárás célja szerintem. Szóval nagyon is érdemes lehasalni a fűbe, állatokat lesni! Valahogy olyan csendesülős lapszám kerekedett a júniusiból, olyan, amely ezt a folyamatot segíti - reméljük, érdekesen és jól.
Csendes környezetben bújik meg a majki épületegyüttes (História)
Fűben fekve, sziklán ülve, épületek között sétálva
Az ország egyik legkülönlegesebb helyén, a Fülöpházi-buckavidéken egy darabka sivatagot, no és a benne lakó, különleges, a szélsőséges időjáráshoz alkalmazkodó élőlényeket fedezünk fel Ökotúra rovatunk írásában. Nem egy átlagos túrahelyszín, pedig ez az a hely hazánkban, ahol (engedéllyel) még mozgó homokbuckákat is láthatunk, s egy június reggel vagy késő délután is alkalmas lehet arra, hogy felfedezzük e különös táj tanösvényeit.
A homokbuckák igazán különleges látnivalókat rejtenek (Ökotúra)
Valószínűleg többen kacsintgatnak már a Balaton irányába a nyár elején, nekik Jelvényvadász rovatunk írása ajánl több tucat, kevésbé ismert várat a Balaton-felvidéken, ahonnan jó eséllyel csöndben tudjuk csodálni a megunhatatlan tájat. Megannyi történelmi látnivaló van itt, amelyek felkeresése egyszerre lehet családi program és felfedezéseket tartogató túrakaland is.
Teszünk egy szép túrát a Szekszárdi-dombságban is (Geotúra), ahol nincs hiány kilátókból és borospincékből sem, de cikkünkben alapvetően a környék nagy részét alkotó kőzet, a lösz tulajdonságaira koncentrálunk, s megtudhatod, hogy miért fontos az, hogy hazánk jelentős részén megtalálható e különleges kőzet.
Löszmélyút a Szekszárdi-dombságban (Geotúra)
A Börzsöny nagyobb testvérének számító Polyána (Poľana) őserdeiben szintén jó adag csendben lehet részünk (Kitekintő). De a megismerés utáni vágyunk sem marad kielégítetlen ebben a hegységben sem, amely Európa legnagyobb kialudt vulkánjai közé sorolható, kalderája pedig a Kárpátok egyik legnagyobb és legépebben megmaradt ilyen képződménye. Mintegy 500 méterrel magasabb kisebb rokonánál, a Börzsönynél, amellyel kapcsolatban egyéb párhuzamok is felfedezhetők – ezt mind felfedjük cikkünkben.
De a közvetlen közelünkben is bőven találunk felfedezésre váró helyeket. Mi például a Búbánat-völgy új túrabázisából, a Kerektavi Természetházból fedeztük fel egy szép májusi napon a Fehér-szikla kevésbé ismert kilátópontját (Természetjáróknak Készült), és bizony, bő egy órát csak ültünk a sziklán, csodálva a tájat.
A Kerektavi Természetház (Természetjáróknak Készült)
És „csendülős” lapszámunkból persze nem maradhatott ki az az ország legcsendesebb helye, a majki kamalduli remeteség sem (História), ahol imákról, befelé fordulásról és egy különös közösségről mesél a felújított épületegyüttes minden egyes köve.
Az egyik legkülönlegesebb madár, amit természetjáróként megleshetünk
A sorból egyedül csak Két Keréken és Messzelátó rovataink írásai lógnak ki, de csak elsőre: az ausztriai Ybbs folyó mentén a vonatkerekek már kevésbé csattognak, annál több viszont a bringás, ahogy a kirándulók is szép számban keresik fel a Naplás-tó feletti új kilátót. De ne feledjük, még ezeken a frekventáltabb helyszíneken is csendesülhetünk, hiszen rajtunk is áll, hogyan kapcsolódunk a természettel.
Tekerés Opponitz környékén (Két Keréken)
Ausztria hegyi vízfolyásai mentén például jó eséllyel megleshetjük Európa egyik legkülönlegesebb énekesmadarát, a vízirigót, amelyet Zöldhullám rovatunk mutat be. Magyarország madárfaunájának e különleges életmódú, kristálytiszta vizű hegyi patakokhoz kötődő képviselőjét ugyanis sajnos nem könnyű hazánkban megfigyelni, hiszen itthoni fészkelőállománya mindössze 1–5 párra tehető. Pedig mindenképpen érdemes lenyűgöző zsákmányszerző technikáját egyszer megfigyelni: úszik, alábukik, víz alatt gyalogol, hogy betevőjét megszerezze.
A bájos vízirigó (Zöldhullám)
A Naplás-tó melletti tanösvények egyik félreeső szeglete pedig tökéletes helyszín arra, hogy rádöbbenjünk, milyen csodálatos természetes élőhelyek találhatók Európa biológiailag egyik legsokszínűbb fővárosában. De leheveredve a fűbe az ég titkait is fürkészhetjük. Az eget kémlelve már a felhők puszta látványa alapján képesek lehetünk akár mi magunk, laikusként is megfejteni, hogyan jöhettek létre. Elég, ha megfigyeljük az alakjukat, színüket, vagy megpróbáljuk megsaccolni, milyen magasan lehetnek. Vizuális megfigyeléseinket segíti Meteo rovatunk írása, amely a különböző felhőket mutatja be.
Túra egy jellegzetes nyári napon
Végül, de nem utolsósorban Gasztro rovatunk írásából kiderül, hogy az első illatos ibolyák kinyílásától fogva egész nyáron át virítanak az ehető vad- és kerti virágok, amelyekkel nemcsak vidámabbá, szebbé, étvágygerjesztőbbé, hanem finomabbá is varázsolhatjuk kedvenc ételeinket.
Sose rosszabb programokat júniusra!
Vásárold meg júniusi lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el cikkeinket!
Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.