Mohács vezetése reménykedik benne, hogy az esemény idejére jelentősen enyhül a járványhelyzet, és hogy az emberek többsége felveszi az oltásokat.
Ha jó volt az idő, 2020-ban és az azt megelőző években napi 50-60 ezer ember jelent meg a Duna-parti városban a busójárás idején. Idén nem tartották meg az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett rendezvényt, de jövőre nem akarnak lemondani róla. Mohács polgármestere, Pávkovics Gábor a busócsoportokkal egyetértésben abban bízik, hogy a február 24. és március 1. közé eső farsangi esemény idejére "jelentősen enyhül a járványhelyzet, s az emberek döntő többsége az oltások felvételével megfelelő védettséget szerez a maga és mások egészsége érdekében".
A tervek szerint a busójárást több mint 30 helyszínen és körülbelül 80 programmal rendezik meg. A tömeget igyekeznek majd térben széthúzni, és lehet, hogy a február 27-re tervezett fő attrakciót, a felvonulást megbontanák a belváros egy pontján, és a nagyjából kétezer fős menet három útvonalon haladna tovább.
A farsangi esemény a sokacokhoz kötődik, és egy 1783-as feljegyzésben szerepel először. Ami a téltemető, tavaszköszöntő népszokás eredetét illeti, a legenda szerint őseink a törökök elől Mohács-szigetre menekültek, majd álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és halálra ijesztették a babonás törököket, akik fejvesztve menekültek a városból. A faragott álarc, a borzas bunda, a kereplők és a kolompok elmaradhatatlan elemei a busójárásnak.
