Új barlangot tártak fel a szenkúti Meszes-hegy oldalában

Bővült a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyünk földtudományi értéktára. Eddig semmilyen leírásban nem szerepelt ez a képződmény.

Szerző:
Turista Magazin
Forrás:
Novohrad–Nógrád Geopark
2021. november 15.

Bővült a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyünk földtudományi értéktára. Eddig semmilyen leírásban nem szerepelt ez a képződmény.

Egy terepbejárás során Orosz Mihály hívta fel a figyelmét Prakfalvi Péternek, a Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark geológusának a szentkúti Meszes-hegy oldalában egy kőbányára, aminek a falából egy hosszabb üreg nyílt – olvasható a Novohrad–Nógrád Geopark weboldalán.

Mint írják, eddig semmilyen szakirodalomban, de még egyéb leírásban sem szerepelt ez a képződmény. Bár sok jel mutatott arra, hogy természetes úton keletkezett a járat, vagyis barlangnak tekinthető, de a „hitelesítéshez” segítségül érkezett Gaál Lajos, aki a Novohrad–Nógrád UNESCO Geopark felvidéki részének a geológusa. A két szakember egyöntetűen megállapította, hogy barlangról van szó.

Az üreg 9 m-es hosszúsága, 1,5-2,0-es m magassága nem igazán üti meg az emberek ingerküszöbét, és méreteiből adódóan barlangi túrára nem lesz alkalmas, keletkezése viszont annál izgalmasabb.

Egy megközelítőleg 15 millió éves völgynek a hajlata ismerhető fel a kőbánya alatt, amiben egykoron patak folyt. Ebbe ömlött bele a kb. 1200 ⁰C hőmérsékletű andezitláva.

Ehhez a vulkanizmushoz köthető a Mátra és a Cserhát kialakulása is. A forró kőzet a vízzel való érintkezésekor nagy mennyiségű gőzt szabadított fel, ami gyakorlatilag felfújta az andezitet. Ennek jelei mm-es és cm-es, sokszor irányított elrendezésű hólyagüregekben nyilvánul meg. Ugyanakkor m-es nagyságrendűek is keletkeztek, ezek legnagyobbja a tárgyi barlang. És itt a történet még nem fejeződött be, ugyanis az üreget a kőbányászat nyitotta ki, ami az 1900-as évek elején működhetett. Éppen emiatt a járatban nincs esély régészeti vagy őslénytani leletek felbukkanására.

A szakemberek hangsúlyozták, hogy nem igazán felfedezésről van szó, mert a környékbeliek valószínűleg ismerték a képződményt, hanem egy felismerésről, amelynek a során a szakmai ismeretükre alapozva megállapították, hogy nem egy mesterséges „vágatról” van szó, mint sokan gondolhatták, hanem egy különleges módon keletkezett barlangról. Miután a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hivatalosan is nyilvántartásba veszi a barlangot, attól kezdve az a törvény erejénél fogva védetté válik.

Cikkajánló