Műholdas felvételek segítségével a guanójuk, azaz az ürülékük alapján 11 új császárpingvin-kolóniát fedeztek fel az Antarktiszon. Ezzel 61-re nőtt a tudósok által ismert antarktiszi pingvinkolóniák száma.
Évek, sőt lassan már évtizedek óta sorra jelennek meg tanulmányok, amelyek a globális felmelegedéssel kapcsolatban az antarktiszi kontinens egyetlen igazi, melegvérű őslakosa, a császárpingvin egyedszámának drasztikus csökkenéséről szólnak.
A napokban viszont a Remote Sensing in Ecology and Conservation című tudományos folyóiratban publikáltak egy tanulmányt, amely arról számolt be, hogy a brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) tudósai a Sentinel-2 műholdmisszió adatainak értékelése alapján tizenegy új császárpingvin-kolóniát azonosítottak a déli sarkvidéken, melyek közül háromról már volt némi előzetes információjuk, de nem rendelkeztek semmiféle bizonyítékkal a helyszínt illetően. Ezzel a felfedezéssel 50-ről 61-re nőtt a tudósok által ismert császárpingvin-kolóniák száma a déli kontinens körzetében.
A tanulmány arra is kitér, hogy a műholdas térképalkotási technikát alkalmazva a témával foglalkozó tudósok arra a következésre jutottak, hogy közel 20%-kal több császárpingvin-kolónia él a kontinensen, mint előzőleg feltételezték. A felismerés fontos mérföldkövet jelent a környezetváltozás kutatása terén, amikor azt vizsgálják, a várható hőmérséklet-ingadozás miként befolyásolja ennek az ikonikus fajnak az életét, szaporodását, élőhelyét.
A császárpingvin az egyedüli pingvinfaj, amely az Antarktiszon költ téli időszakban. Életfenntartásához és szaporodásához szüksége van a kontinens pereméhez fagyott, háborítatlan tengerjéghez. A tudomány szempontjából az a probléma, hogy távoli, az ember számára gyakran fizikailag megközelíthetetlen fészkelőhelyeket választ magának, ahol a hőmérséklet a sarki éj idején, a téli szelek és viharok miatt, tartósan a -50 ºC körüli tartományban tartózkodik.
Az elmúlt 10 évben a BAS-hez delegált kutatók nyaranta a jégmező felszínén található guanófoltokból próbáltak következtetni a császárpingvinek téli (vagyis a szaporodási) ciklusának helyszíneire. A pingvinek túl kicsik, hogy láthatóak legyenek a műholdfelvételeken, ezért ezúttal is guanójuk, vagyis ürülékük alapján azonosítható a jelenlétük, mivel hatalmas foltokat hagynak hátra a jégen.
A BAS vezető geográfusa az eredményről így nyilatkozott: „Ez egy nagyon izgalmas felfedezés. És bár jó hír, a kolóniák kicsik, a teljes populációt csak 5-10 százalékkal növelik meg kicsivel több mint félmillió egyedre, vagyis 265 500–278 500 költőpárra. És ez volt az első, tényleges ’népszámlálás’, amit űreszközzel hajtottunk végre. A metódus hatalmas lépés az Antarktisz ökológiai kutatása terén. Biztonságosan, költségtakarékosan, környezetrombolás nélkül leszünk képesek a jövőben felmérni különböző fajok populációit és elterjedését.”
Ha részletesebben érdekelnek a kutatási eredmények, a Remote Sensing in Ecology and Conservation című tudományos folyóiratban ide kattintva bővebben olvashatsz róla.
