Egy elhagyatott pincében különleges felfedezést tettek a szakemberek. Először figyeltek meg télen hosszúszárnyú denevért a Vértesben.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei évről évre elvégzik a téli denevérmonitoringot, amelynek során elhagyatott pincéket, barlangokat és egykori katonai bunkereket kutatnak fel. A 2025-ös vértesi vizsgálat során 14 különböző föld alatti denevér-telelőhelyet ellenőriztek szakemberek és önkéntesek – számolt be a nemzetipark-igazgatóság a közösségi oldalán.
Az egyik élőhelyen, a Gánthoz tartozó Szikla-pincének hívott szálláshelyen, 7 kis patkósdenevért (Rhinolophus hipposideros), 1 nagyfülű denevért (Myotis bechsteinii) találtak. A legizgalmasabb felfedezés azonban egy olyan faj jelenléte volt, amelyet korábban a téli időszakban még nem figyeltek meg a Vértesben: a hosszúszárnyú denevér (Minipoterus schreibersii).
Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Közepes termetű, testtömege 10–14 g. Nyílt területeken vadászik éjszakai rovarokra, főleg lepkékre. Előfordulásának súlypontja a mediterráneum. Hazai állományának zöme az Északi-középhegységben él.
Szinte kizárólag barlangokban, illetve felhagyott bányavágatokban tanyázik.
Zavarásra rendkívül érzékeny. A 20. század közepén még számos nagy, több ezres kolóniája élt hazánkban, de a barlangok hasznosítása (barlangászat, turizmus, stb.) következtében töredékére zsugorodott nemcsak hazai, de európai állománya is. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája sebezhető fajként tartja számon.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
