Az óriás ázsiai imádkozósáska egy példányára bukkantak a Bács-Kiskun megyei Dávod határában. A faj hasonlít a nálunk honos ájtatos manóra, de annál nagyobb, és nem a fűben, hanem a lombkoronában él.
Az ázsiai imádkozósáska (Hierodula teniudentata) egy kifejlett példánya szeptember közepén került elő a Dávod határában található Földvári-tónál – számolt be róla a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság oldala.
A fajnak nem ez az első feltűnése nálunk, 2019-ben, Szeged környékén észlelték először. Az eredetileg Délkelet-Ázsia forró égövi részein honos ízeltlábúnak az elmúlt 5 évben a Duna-Tisza-közén, Budapesten és Békés vármegyében történtek megfigyelései, 2023-ban már a Dunántúlon (Vértesszőlős belterületén) is megjelent.
De vajon hogy került ide ez a méretes rovar?
A Magyar Természettudományi Múzeum blogján megtaláljuk a faj részletes ismertetését. A cikkből kiderül, hogy a „golyóstoll méretű óriás elterjedési területe 21. század elejéig Délkelet-Ázsiától a Fekete-tenger keleti partvidékéig húzódott. A 2000-es évek elején a Krím-félszigeten bukkant fel, majd onnan kiindulva terjedni kezdett a Fekete-tenger partvidéke mentén. A terjedést természetesen az ember felgyorsította, így pár éven belül már Görögörszágból, Észak-Olaszországból, 2017-től pedig a Balkán-félszigetről is előkerült, onnan pedig – még egy rovarnak is – már csak egy ugrás, pontosabban lépés Magyarország.
Míg a nálunk őshonos imádkozósáska (Mantis religiosa) a gyepek lakója, és fő táplálékbázisát a sáskák adják, addig az új jövevény a fák lombkoronájában vadászik, és nagy étvágyú mindenevő. Hazai rokonától robosztusabb megjelenése és a kifejlett állatok szárnyán található világos folt alapján különíthető el. Jelenlétéről a fák ágaira helyezett kokonjai (a petéit rejtő, darázsfészekhez hasonló burok) is árulkodnak, amelyeket a téli időszakban könnyen észrevehetünk.
Hogy a faj a hazai élővilágra milyen hatással van, illetve lesz, azt egyelőre még nem lehet tudni.
